A török államfő azt mondta: nem hagyható figyelmen kívül Ilham Aliyev azeri elnök azon javaslata, hogy Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország mellett Törökország is egyik társelnöke legyen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgynevezett minszki csoportjának, amely a hegyi-karabahi kérdésben közvetít 1992 óta - írja az MTI.

"Sajnos a minszki hármas eleddig nem jutott eredményre" - jelentette ki Erdogan.

Kapcsolódó

Erdogan az azeri és az örmény fél moszkvai egyeztetéseire utalva aláhúzta: ha Oroszország részt szándékozik venni a rendezési folyamatban, akkor ehhez Törökországnak is joga van. Hozzátette: ha Örményország Oroszországot, Azerbajdzsán pedig Törökországot részesíti előnyben, akkor Ankarának és Moszkvának is ott kell lennie a "béketárgyalásokon".

A líbiai szemben álló felek által az ENSZ égisze alatt pénteken Genfben kötött azonnali és tartós tűzszüneti megállapodás kapcsán török elnök arra mutatott rá, hogy azt "nem a legfelsőbb szinten kötötték".

Az egyezmény "nem megbízható" - emelte ki, hozzátéve, hogy az idő majd megmutatja, mennyire lesz tartós a fegyvernyugvás. Erdogan mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy a felek tartani fogják magukat a tűzszünethez.

Stephanie Williams, az ENSZ-főtitkár líbiai politikai ügyekért felelős helyettes különmegbízottja a sajtónak pénteken azt mondta, hogy a megállapodásnak együtt kell járnia azzal, hogy távoznak az országból a zsoldosok, külföldi harcosok.

Ankara a líbiai polgárháborúban a Tripoliban székelő, a nemzetközi közösség által is elismert egységkormányhoz hű erőket támogatja.

Erdogan pénteki nyilatkozatában végül megerősítette azokat a múlt heti sajtóbeszámolókat, amelyek szerint a NATO-tag Törökország a Fekete-tenger partján fekvő Sinop tartományban tesztelte és teszteli továbbra az Oroszországtól vásárolt Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert.

A török államfő leszögezte: az Egyesült Államok hozzáállása az ügyhöz Ankarát egyáltalán "nem köti". Egyúttal neheztelését fejezte ki, hogy miközben a szintén NATO-tag Görögországnak is van Sz-300-as orosz légvédelmi rendszere, addig az Egyesült Államok Athént nem bírálja.

Törökország 2019-ben szerezte be az Sz-400-asokat. Az ügyletet Washington már korábban élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és szankciókat helyezett kilátásba az orosz rendszerek hadrendbe állítása esetére.

Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy a repülővel kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek.