"Drámaian megváltozott biztonsági környezetbe kerültünk" - fogalmazott újságírók előtt a főtitkár. Oroszország támadást intézett Kelet-Ukrajna ellen - jelentette ki Rasmussen. Moszkva ugyan tagadja, hogy csapatokat vezényelt volna Ukrajnába, de a helyszínen tapasztalt tények Rasmussen szerint azt mutatják, hogy legalább ezer orosz katona tartózkodik a szomszédos ország területén.

Az atlanti szövetség üdvözöl minden béketeremtési erőfeszítést, ám igazából az a fontos, ami a terepen történik - hangsúlyozta a főtitkár, utalva Vlagyimir Putyin orosz elnök tűzszüneti felszólítására. Újból felszólította Moszkvát arra, hogy vonja ki katonáit Ukrajnából, és szüntesse a fegyveres lázadó erők támogatását. A főtitkár szerint Oroszország ezzel járulhatna hozzá a feszültség enyhítéséhez, a politikai megoldás kereséséhez.

Diplomaták közlése szerint a csúcstalálkozó kezdete előtt Petro Porosenko ukrán államfő Newportban találkozik Barack Obama amerikai elnökkel, David Cameron brit miniszterelnökkel, Francois Hollande francia köztársasági elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Matteo Renzi olasz kormányfővel.

A newporti csúcstalálkozó további témáiról szólva Rasmussen egyebek közt közölte: ha az iraki kormány a NATO támogatását kérné az Iszlám Állam nevű terrorszervezet visszaszorításához, akkor a kérést az atlanti szervezet komolyan fontolóra venné. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy 2011-ig NATO-kiképzők tevékenykedtek Irakban.

Az oroszok rossz szemmel néznék Ukrajna NATO-tagságát

Csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland is megbeszélést tartott. Ezt követően Lavrov kijelentette: Ukrajna NATO-tagságának szorgalmazása kisiklathatja a békefolyamatot. Az orosz diplomácia vezetője arra szólított fel, hogy külföldön hagyjanak fel az Ukrajna tömbön kívüliségének feladását és NATO-tagságát célzó "provokációkkal", és folytassák az ukrán válság békés rendezését célzó cselekvést, biztosítsák Ukrajna nemzeti egységét.

Az orosz diplomácia vezetője szerint nem véletlen, hogy éppen azokban a napokban, amikor az orosz és az ukrán elnök minszki találkozóját, Putyin orosz államfő 7 pontba foglalt békejavaslatát követően "kitapinthatóvá váltak" a Kijev és a délkelet-ukrajnai felkelők közötti ellentétek rendezésének megközelítési módjai, az ukrán hatalom másik részében ekkor hangzottak el a követelések, hogy el kell kezdeni Ukrajna NATO-csatlakozását.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a kormány szerdai ülésén közölte, hogy országa különleges partneri státust akar a NATO-val, amelyet már az észak-atlanti szövetség walesi csúcstalálkozóján meg szeretne kapni. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a parlament elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, amelyben Ukrajna megszünteti semleges státusát, és felújítja NATO-csatlakozási felkészülését.

Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit kormányfő demonstratív módon Ukrajna támogatása mellett foglalt állást Oroszországgal szemben a walesi NATO-csúcstalálkozó küszöbén, a The Times-ban csütörtökön megjelent közös cikkében. A NATO-tagállamok közül Lengyelország amellett van, hogy Ukrajnát nem csupán Oroszország elleni szankciókkal kellene támogatni, hanem annak haditechnikai támogatását is növelni kellene.

Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára a megbeszélés során a vérontás megszüntetésére hívta fel a Délkelet-Ukrajnában harcoló feleket, és azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak latba kell vetnie befolyását az érintettekre a válság rendezése érdekében.

Megnyugtató megoldás kellene

Az orosz külügyminiszter Moszkvában Ilkka Kanervával, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlésének elnökével ugyancsak az ukrán válság rendezéséről tárgyalt. A finn politikus egyebek között fontosnak tartotta, hogy meg kell akadályozni "a fegyverek és katonák áradatának átkelését (az orosz-ukrán) határon". Azt is hangsúlyozta, hogy megnyugtató megoldást kell találni a válságra.

Lavrov szerint az EBESZ-nek sokkal aktívabban kellene tevékenykednie az egész Európa biztonságát érintő problémák megoldása érdekében. Közölte, hogy a nemzetközi szervezetek, így az EBESZ határozatait szigorúan végre kellene hajtani az Ukrajnában történt valamennyi "bűncselekményre, és összecsapásra" vonatkozóan. Az orosz külügyminiszter elsősorban a kijevi főtéren, illetve a dél-ukrajnai Odesszában történt gyilkosságok és halálozások, valamint a malajziai légitársaság utasszállító gépének katasztrófáját (feltételezett lelövését) említette.

Nem jelenthet korlátot a NATO-Oroszország alapszerződés

Veszély esetén nem korlátozhatják a NATO tagállamait az olyan megállapodások, mint a NATO-Oroszország Alapító Okirat - fejtette ki a lengyel védelmi miniszter egy csütörtöki német lapinterjúban, megkérdőjelezve a szerződés érvényességét. Tomasz Siemoniak a Die Welt című lapnak adott interjúban kiemelte: a NATO-ban ugyan vita zajlik a Oroszországgal 1997-ben kötött megállapodás jelentőségéről és jövőjéről, de "a szövetségesek és a Nyugat számára világos, hogy Oroszország a Krím félsziget bekebelezésével és a határok átrajzolásával megsértette a szerződés előírásait". Varsó szerint nem szabad engedni, hogy "veszély esetén egy ilyen dokumentum (a NATO-Oroszország Alapító Okirat) korlátozza Németországot, Franciaországot vagy Lengyelországot" - húzta alá.

A varsói vezetés a politika szintjén azt várja a csütörtökön megkezdődött NATO-csúcstalálkozótól, hogy erősítse meg a kollektív védelem elvét, amelyre az észak-atlanti szövetség épül. A "konkrétumok szintjén" pedig azt várja, hogy erősítse meg a NATO jelenlétét Kelet-Európában - mondta Siemoniak.

A Siemoniak vezette tárca terveiről a Handelsblatt című német üzleti lap azt írta, hogy a következő tíz évben 30 milliárd euró értékben szereznek be fegyverrendszereket. A lengyel hadsereget nyugati technológiával szerelik fel, elfordulva a hagyományos beszállítótól, Oroszországtól. A fejlesztések első részeként 70 szállító helikoptert és 32 harci helikoptert vásárolnak, 3-4 milliárd euró értékben. A szállító helikopterek beszerzésére kiírt tendert még az idén elbírálják, a második tenderről pedig jövőre döntenek - írta a Handelsblatt, megjegyezve, hogy a csütörtökön véget érő kielcei MSPO hadiipari szakkiállításon 27 országból csaknem 500 cég jelent meg, és egyetlen orosz sincs közöttük.