Ha Magyarország adósbesorolását felülvizsgálják, a fontosabb gazdasági szereplők árgus szemekkel figyelik a döntést, hisz az nagy jelentőségű nem csak az államadósság finanszírozási lehetőségeinek és költségének szempontjából, hanem az ország általános befektetői megítélésére is hatással van.

Egy különös probléma

Azt gondolnánk, hogy az USA esetében nem is értelmezhető az adósbesorolás, hisz általános vélemény, hogy az amerikai állampapírok a világ legbiztonságosabb befektetései. Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű: a hitelminősítők több szempontot is figyelembe vesznek, és bizony időnként azt halljuk, hogy az USA napokra lehet a fizetésképtelenségtől, noha pénze van bőven, és szinte bármennyi állampapírt kibocsáthat, azt úgyis megveszik.

A problémát egy rég elavult, 1917-es törvény okozza, amely szerint mindig limitáljak, hogy nominálisan dollárban kifejezve mekkora lehet az ország teljes államadóssága, és ezt csak a kongresszus és az elnök együttes döntése módosíthatja. Ha ez automatikusan megtörténne, nem is lenne gond, de rendszerint a két nagy párt politikusai ezt egy csatározási lehetőségnek tekintik, esetenként kevéssel a limit elérése előtt is, ami már komoly kockázat. Ha egy állam napokra vagy akárcsak hetekre van a fizetésképtelenségtől, bármilyen okból is, azt nehéz a létező legjobb adósnak tekinteni.

Még így is kiváló az osztályzat

A mostani lépés indoklásaként a Bloomberg szerint épp ezt hozza fel a Fitch: az, hogy ez immár többször megismétlődött, mégiscsak egy kockázat. Ugyan nem túl nagy, hisz végül egyik erő sem akarja a tényleges csődöt, még egy másodpercre sem, de a lehetőség mégiscsak megvan arra, hogy túl sokáig húzzák a döntést, és akár technikai okból is megcsúszhatnak. Ehhez képest a rontás nem tűnik vészesnek, hisz a legjobb AAA helyett AA+ a besorolás, ami még mindig a rendkívül biztonságos kategóriák közé tartozik.

Piaci hatások

Az persze jogos kérdés, hogy miért nem szabadulnak meg ettől az értelmetlen szabálytól, vagy miért nem vonják ki automatikusan a politikai csatározások köréből, de hát pont azért döntöttek a visszavágás miatt, mert ezekre a kérdésekre nincs válasz. Túl nagy hatása vélhetően nem lesz a döntésnek a piacokon, legalábbis az amerikai államkötvények piacán, ahogy az S&P vágásakor sem volt.

A részvénypiac esetében ez már nem ilyen egyszerű, ott előfordulhat, hogy az alapok kisebb átsúlyozást hajtanak végre, vagy a befektetők egy jó alkalmat látnak most, hogy az elmúlt időszak szakadatlan emelkedése után zsebre tegyék a nyereség egy részét, eladva magasra szaladt árfolyamú papírjaikat.

A legjobb besorolású országok

Ami még érdekesség, hogy mely ország rendelkezik most amerikai szintűnél magasabb besorolással. A legjobbak, vagyis akik mind a három nagy hitelminősítőnél a legmagasabb osztályzaton állnak: Ausztrália, Németország, Svájc, Norvégia, Dánia, Luxemburg, Hollandia, Svédország és Szingapúr. A következő szinten van Kanada, ahol a Fitch ugyancsak eggyel lejjebb, AA+ szinten tartja a minősítést, miközben a másik két minősítő a legmagasabb osztályzatot adja. Érdekesség, hogy ugyanezen a szinten van az Európai Unió egésze, vagyis az olyan papírok, melyeket maga az Unió bocsát ki, a tagállamok közösen, itt azonban az S&P az egyetlen, aki a legjobbnál eggyel gyengébb osztályzatot adta.

A legnépszerűbb papír

A mostani változással így a sorrendben az Egyesült Államok helyzete nem sokat módosul, hisz eddig egy szinten volt Kanadával és az EU-val, most eggyel lejjebb lesz náluk. Az amerikai állampapírok vélhetően továbbra is a legnépszerűbb és leginkább forgalmazott befektetési eszközök lesznek a kötvénypiacon, mennyiségük és így likviditásuk miatt.