A hétfőn még 86 dolláron forgó Brent olajfajta hordónkénti ára tegnap este 81 dollárig zuhant, majd a 81 és 82 dollár közti sávban stabilizálódott. Az ár utoljára júliusban volt ezen a szinten, azt követően az olajexportőrök szervezete (OPEC) kitermeléscsökkentési döntése hozott emelkedést, majd az egy hónapja indult izraeli háború hajtotta fel az árakat.

Geopolitikai prémium

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj-, és gázipari elemzője szerint 3-4 dolláros geopolitikai prémium került az árba, vagyis ennyivel adtak többet a vevők azon félelem hatására, hogy a konfliktus kiszélesedhet. Ez azonban eddig nem történt meg, sőt, a harcok már Gáza városának központjában, a Hamász terrorszervezet főhadiszállásán zajlanak, így inkább lokalizációról lehet beszélni.

Ahol már leszoknak az olajról

Az áresés azonban nagyobb volt, mint a háborús prémium, az elemző szerint ennek a felhasználás csökkenése is az oka. Erre példa a német olajfogyasztás, amely trendszerűen is csökken: az 1997-ben még 2,9 millió hordós napi felhasználás ma már alig több, mint 2 millió hordó, és csak idén várhatóan 90 ezer hordóval esik vissza, ami a legnagyobb mérték az elmúlt 25 évben.

Ez amellett, hogy az olajár csökkenése irányában hat, természetesen a a klímavédelem szempontjából is jó hír. A hosszabb távú okok közt a zöldítés, a tudatos csökkentés szerepel, idén viszont szerepet játszik a gazdasági visszaesés is, de ami a jövőben is jelentős hatás lehet, az az elektromos autók terjedése. Ez még nem olyan nagy mértékű, mint például Kínában, de ahhoz már elég, hogy jelentkezzen az olajfelhasználás csökkenésében.

Tetőző fogyasztás

Az Egyesült Államokban ugyancsak 20 éves mélypontra esett a benzinfogyasztás, a kínai olajfelhasználás növekedése pedig a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint megáll, míg idén még a világ napi 2,3 millió hordós felhasználásbővülésének 77 százalékát adja. Így jövőre kevesebb, mint 1 millió hordó lesz a napi fogyasztásnövekedés, és már látszik, hogy néhány éven belül tetőzik a világ fogyasztása.

Bővülő kínálat

Eközben a kínálat is bővül: a magas olajár letörésében érdekelt USA úgy tűnik, szemet huny a korábbi szankciók fölött, melyeket Venezuelával és Iránnal szemben alkalmaztak, és bátorítja, hogy ezen országok is növeljék kitermelésük és exportjuk. Mindezek hatására egyre inkább úgy tűnik, hogy 2024-ben sem kell félni az elszálló olajáraktól, pláne, hogy az Egyesült Államokban választási év lesz, a demokrata kormány vélhetően mindent megtesz, hogy szinten tartsa az árat.