Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kilenc óra tájban újra összehívta az eurózóna tagállamainak vezetőit, hogy áttekintsék kétnapos csúcsértekezletük záródokumentumának sokadik felülvizsgált változatát - jelentette a Guardian. Ezt azt jelentette, hogy megszületett a megállapodás a harmadik görög segélycsomagról. Az utolsó vitatémák egyike az volt, hogy az IMF részt vegyen-e az esetleges harmadik segélyprogramban.

Sajátos módon az athéni kormány éppen azt a szereplőt akarta kipaterolni a programból, amely elismeri, hogy csökkenteni kell Görögország adósságát. További nyitott kérdés az 50 milliárd eurós vagyonalap ügye. Berlin ekkora görög vagyont szeretne biztosítéknak a hiteltörlesztésre, míg szakértők szerint, jó ha hétmilliárd eurónyi privatizálható vagyoneleme van az országnak. Végül erről is kompromisszum született

Kapcsolódó

A BBC értesülése szerint nincs a dokumentumban a Görögország esetleges ideiglenes kizárása az eurózónából. Francia források tagadták, hogy Párizs kétoldalú államközi hitelt kínált volna a legsürgősebb görög kiadások fedezésére.

Greek-ment és gyorssegély

Tusk azzal kezdte sajtókonferenciáját, hogy elkészültek a megállapodással (Greek-ment). Az eurózóna minden tagállama egyetért azzal, hogy Görögországnak újabb hitelcsomagot kell kapnia az övezet stabilitási alapjától, ha elfogadja a csúcsértekezlet feltételrendszerét. Számos ország parlamentjének - köztük a görögnek - jóvá kell hagynia az egyezséget.

A pénzügyminiszterek azonnal megkezdik a tárgyalásokat az áthidaló finanszírozásról, amivel az országnak hétmilliárd eurót kell törlesztenie az Európa Központi Banknak a következő hetekben, még azelőtt, hogy a segélycsomag célhoz érhetne.

Privatizálni kéne a bankokat

Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke elmondta: a segélyprogramból 25 milliárd eurót visz el a bankok feltőkésítése, a maradékot pedig fele-fele arányban megosztják. Az egyik fél adósságtörlesztésre, a másik gazdasági befektetésekre fordítható. A vitatott vagyonalapba 50 milliárdnyi vagyont szánnak, de a székhelye nem Luxemburgban lesz, ahogy eredetileg tervezték, hanem Athénban.

Nincs tartalék terv

Angela Merkel német kancellár szavaiból azt derült ki, hogy az alap fele a feltőkésített bankokból állna, amelyeket később magánosítanának. A berlini kormány feje ismét kizárta az adósságelengedést, de lehetségesnek minősítette az adósságok futamidejének meghosszabbítását. Emellett a türelmi időt is megnyújthatják.

Szerinte az athéni parlamenten átmegy az új megszorító csomag. Sokak megkönnyebbülésére kijelentette, hogy nincs B terv, azaz nem készülnek olyan változattal, amely a görögök kilépését jelentené az eurózónából.

Ugyanez a véleménye Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének. Juncker szerint tipikus európai egyezség született: senki sem nyert vagy vesztett. Elhárította azt a vádat, hogy egyfajta puccsot hajtottak végre a görög társadalommal szemben, amely leszavazta a megszorításokat. A népszavazás csak rontott a tárgyalások lehetőségén - derült ki szavaiból.

Csak sikerült átütemezni?

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerint kénytelenek voltak magukra vállalni annak a terhét és felelősségét, hogy elkerüljék a konzervatív európai körök legextrémebb tervének megvalósulását. Ezzel a Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterhez kapcsolódó "ideiglenes" Grexit ötletére utalhatott.

Ciprasz szerint elkerülték a bankok összeomlását és gyakorlatilag sikerült átütemezniük az adósságot, azaz forrást szereztek a következő törlesztésekre. Emellett megoldották az ország középtávú finanszírozását. Az adósságkezelés és a 35 milliárdos növekedési pakk meggyőzheti a nagyközönséget, hogy a Grexit kérdését le lehet zárni.

Eszerint a csomag így festhet: 25 milliárd a bankok feltőkésítésére, 35 milliárd törlesztésre és 35 milliárd befektetésre. A második 35 milliárd megegyezik azzal az összeggel, amelyet korábban az Európai Bizottság ajánlott uniós forrásból Athénnek gazdaságfejlesztésre.

Francois Hollande francia államfő megerősítette, hogy a megegyezés része a görög adósságok átalakítása, mégpedig a hitelek futamidejének meghosszabbításával. Elismerte azt is, hogy volt olyan pontja a tárgyalásoknak, amikor azt hitték, "elvesztik az eurózóna egyik tagállamát".