A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Hónapról hónapra, negyedévről negyedévre tovább nő a behajthatatlan követelések (NPL) állománya, a jó hír az, hogy legalább a bővülés tempója lassul. Három-négy negyedévvel ezelőtt háromhavonta 300 bázisponttal (három százalékponttal) gyarapodott az NPL a bankok könyveiben, ami mostanra 100 bázispontra mérséklődött − mondta Antimosz Tomopulosz, a második legnagyobb görög bank első embere. A pénzintézet novemberben tovább fogja növelni biztonsági tartalékait, amelyek nagysága eléri a Piraeus teljes hitelállományának 20-25 százalékát. A bank augusztusban megjelent évközi jelentése szerint a 90 napnál hosszabb késedelmes törlesztésű hitelek aránya elérte a teljes követelésállomány 30 százalékát.

Tomopulosz szerint a magánkézben − azaz nem kis részben a görög bankok kezében lévő − görög államadósság tavalyi leírása nyomán minimálisra csökkent a pénzintézetek kezében lévő államkötvény-állomány. Ezért ha a görög tartozásokat ismét átalakítanák − amit nem tart valószínűnek −, az nem érintené a bankokat. Már csak azért sem, mert Görögország ma már szinte kizárólag az eurózóna többi tagállamának tartozik.

Nem fog tömeges vállalati és magáncsődhöz vezetni a végrehajtási tilalom év végi feloldása − jelentette ki a bankvezető. A görög társadalom nagyon rozoga állapotba került az elmúlt években, ezért a bankoknak nem érdekük ráborítani a piacra a kezükbe került ingatlanokat, lakásokat vagy bármely más korábbi fedezetet. Az új helyzetben igyekeznek elválasztani a reménytelen adósokat azoktól, akik önhibájukon kívül, csak a gazdaság megroggyanása miatt kerültek nehéz helyzetbe. Emellett a fedezet elvesztésének lehetősége kiszűri a rendszerből azokat, akik úgy vélték, hogy kockázatvállalás nélkül eladósodhatnak. Ugyanakkor a pénzintézetek nem fogják kihasználni, hogy a fedezeteket felhasználhatják: nem erőltetik új hitelek kihelyezését, mert látják a potenciális adósok nehéz helyzetét. Így összességében nem fenyeget a rossz hitelek újratermelődésének veszélye.