Afrika nem egy állam és nem akkora, mint Grönland, ahogy azt sokan, köztük egyes amerikai politikusok képzelik - szögezi le vendég szerzőként jegyzett cikke elején a Financial Timesban Kevin Daly, az Aberdeen Asset Management vagyonkezelő cég vezető befektetési szakértője. Az afrikaiakat frusztrálja a nyugati közvélemény tudatlansága, a befektetők pedig nagy csacsiságot követnek el, ha nem figyelnek oda jobban az afrikai államok közti különbségekre.

A kontinens helyzete lesz az egyik legfontosabb témája a Világbank és a Nemzetközi Valutalap hét végi éves konferenciájának, ezért talán nem árt eloszlatni a félreértéseket. Az 54 országból álló Afrikai Egységszervezet nyersanyagokban igen gazdag tagállamainak lakói ezer nyelvet használnak. Létszámuk meghaladja az egymilliárdot.

A 16. századi felfedezések korából származó térképek hatása még ma is érvényesül: ezek azt sugallják, hogy Afrika nagyjából akkora mint Grönland. Valójában Afrika 14-szer nagyobb a fagyos szigetnél, elég óriási ahhoz, hogy elférjen rajta Kína, India, az USA, Japán és Európa egy része. Az egyes országok különbsége jól szemléltethető két nagyjából hasonló gazdasági esélyekkel bíró állam, Zambia és Ghána példáján.

Zambia, az ortodox

Ez az ország, szemben egyes szomszédaival, viszonylag csendes éveket élt át az elmúlt időszakban. Virágzott a demokrácia és a civil társadalom. Zambia a világ egyik legnagyobb réztermelője, így a magas nyersanyagárak egy évtizeden át segítették gazdaságának növekedését. A GDP tíz éven át éves átlagban 6,4 százalékkal bővült.

A lakosság nagy részét a mezőgazdaság foglalkoztatja, az ipar kisebb jelentősége miatt visszaszorult. A rézexportnak és a stabil politikai viszonyoknak köszönhetően az ország a közepes jövedelmű államok közé emelkedett. A fejlődés gyengesége, hogy a réz adja a kivitel 70 százalékát és a bányaipar dominanciáját az ezzel kapcsolatos erőfeszítések ellenére sem sikerült visszaszorítani.

Emiatt azután komoly csapást mértek az országra hanyatló rézárak az idei év első felében. Az ország valutája, a kwacha árfolyama lejőre került. Eközben vita alakult ki a rézbányák tulajdonosai és a kormány között, miután az utóbbi a költségvetésen keletkezett lyuk betömése céljából visszavonta a réztermelést támogató áfakedvezményt. Az üzemanyagok és a kukorica ártámogatásai, valamint a közszférában végrehajtott béremelések csak növelték a deficitet.

Az infláció megugrott, amire válaszul a nemzeti bank rekordszintre, 12 százalékra emelte az alapkamatot. Mivel a büdzsé egyenlege nem igazán javult, várakozások szerint Zambia hamarosan az IMF-hez fordul segítségért, ami azt sejteti, hogy az ország vezetése ortodox útra lép: az afrikai államok korábbi gyakorlatát követi a bajok orvoslásában.

Ghana, az osztogató

Zambiához hasonlóan Ghánában is stabil demokráciában éltek az emberek az elmúlt években. Hasonlóan sok más országhoz, hasznát látták a szárnyaló kínai gazdaság kielégíthetetlen nyersanyagéhségének. Ghána jelentős kakaóbab- és aranyexportőr. A nemrégiben felfedezett szénhidrogénkincs azt ígérte, hogy hosszú távon stabil jövedelemre számíthatnak.

Ez azonban egyelőre nem jött be. Az olajjövedelmek csak csordogálnak, miközben a 2012-ben hatalomra került kormány megemelte a kiterjedt közszféra dolgozóinak bérét és üzemanyag-támogatást vezetett be. Mivel a vártnál kevesebb az olaj haszna, az adóbevételek 70 százaléka bérekre megy el. Az ország valutája, a cedi némi eltolódással követte a gyengülésben a kwachát.

Hupp

Az infláció 12 százalékra ugrott, amire válaszul a ghánai nemzeti bank is megemelte alapkamatát. A 19 százalék feletti hitelköltségek azonban vállalhatatlan terhet jelentenek a vállalatoknak. Az IMF becslése szerint a GDP 4,8 százalékkal bővülhet idén, ám ez kevés ahhoz, hogy javuljon a foglalkoztatás és emelkedjen az életszínvonal. A Valutaalap ugyanakkor némi javulást vár 2015-re.

A kormány egymilliárd dolláros kötvénykibocsátás mellett döntött. A befektetők jól fogadták a lehetőséget. Emellett 1,7 milliárd dollár értékben bocsátanak ki úgynevezett Cocobondot és egy eurókötvény-kibocsátás is folyamatban van. Mindez rövid távon biztosítja az ország finanszírozását. Ha megállapodnának az IMF-fel, az olcsóbb kölcsönhöz juttathatná a cégeket, amelyek jelenleg 20-25 százalékos hitelköltségekkel néznek szembe.

Behívni vagy úgy tenni?

A nagy különbség Zambia és Ghána között az, ahogy a rossz helyzetre reagálnak. Az előbbi állam azonnal párbeszédet kezdett az IMF-fel, amint a gazdaság lejtőre került. Gyorsan emelte az alapkamatot, hogy elejét vegye az infláció gyorsulásának. Az áremelkedések ennek köszönhetően le is lassultak. A nagy júniusi gyengülés után a kwacha árfolyama stabilizálódott.

A ghánai vezetés későn fordult az IMF-hez, miközben a befektetők sürgősen látni szerettek volna egy az üzleteik stabilitását biztosító megállapodást. Jól emlékeznek Magyarország kétértelmű viselkedésére. Budapest 2011-ben fordult a Valutaalaphoz, majd akadozó lépésekkel indult el a megállapodás felé, amelyet végül meg sem kötött. Ghána strukturális reformokat ígért, ám a kormánynak akkor kellene megszorításokat bevezetnie, amikor vészesen közelednek a 2016-os választások.

Sok afrikai ország gyorsan fejlődik, de feltűnő különbségek vannak köztük. Néhány kétségtelenül nehéz idők elé néz, és ami ekkor elválaszthatja őket egymástól az az, hogy miként reagálnak a bajokra. Zambia határozott fellépésével visszaszerezte a befektetők bizalmát. Ghána késlekedése aggasztja őket. Ha lehet valamilyen általánosító megjegyzést tenni Afrikával kapcsolatban az az, hogy észre kell venni az egyes országok közötti különbségeket, és ennek megfelelően egyenként kell kezelni őket - hangsúlyozza a befektetési szakember.