A világ szinte semmit nem tud arról, hogy ha az amerikai és a velük szövetséges csapatok megindítják támadásukat Irak ellen, mire számíthatnak. Szaddám Huszein birodalma sikeresen őrzi titkait, mind gazdaságáról, mind katonai erejéről csak becsült adatok állnak rendelkezésre. Az azonban csaknem bizonyos, hogy Bagdad rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel.
Irak külkereskedelmi bevételeinek mintegy 95 százalékát az olaj biztosítja. Az 1991-es Öböl-háborúban legalább 100 milliárd dolláros anyagi veszteséget szenvedett el az ország, amiből nehezen állt talpra, de a jelenlegi olajexportja már közel áll a háború előtti szinthez. Becslések szerint bruttó hazai terméke 2000-ben vásárlóerő-paritáson számolva 57 milliárd dollár volt, egy főre 2500 dollár jutott – olvasható a CIA honlapján.
Hadserege közel sem olyan erős, mint a Sivatagi Vihar előtt volt, amikor a negyedik legnagyobbnak számított a világon – létszáma az akkori 1,2 milliónak csak harmada. A felszereltségét mutató számok imponálóak, de a harceszközök zöme 10 évnél idősebb, alkatrész alig van hozzájuk, így erősen kérdéses használhatóságuk, hiszen már vadonatújan is meglepően hatástalannak bizonyultak. Ebben szerepet játszott a csapatok enyhén szólva mérsékelt harci kedve is. Komoly ellenállás csak attól a mintegy 100 ezer főtől várható, akik az elit köztársasági gárda tagjai, illetve a különböző rendfenntartó alakulatokhoz tartoznak.
Az igazi kérdés az, hogy van-e Iraknak tömegpusztító fegyvere. Ha eltekintünk az olyan amerikai szakértői véleményektől, amelyek szerint ha hozzájut a szükséges anyagokhoz, képes lehet nukleáris fegyvert készíteni – ez a világ több tucat országáról elmondható –, akkor a probléma leszűkíthető a biológiai és a vegyi fegyverekre. Irak mindkettővel rendelkezett, s valószínűleg rendelkezik is, vegyi fegyvert több alkalommal be is vetett az Iránnal vívott háborúban, illetve a kurd falvak ellen. A vegyi fegyverek nagy részét a Sivatagi Vihar után megsemmisítették, de becslések szerint mintegy 600 tonna mustárgázt, VX-et és Sarint sikerült elrejteniük a célba juttatásukhoz szükséges eszközökkel együtt. Az ENSZ fegyverzetellenőrei 1996-ban megsemmisítettek egy gyárat, amely évi 50 ezer liter antraxot, botulint és egyéb biológiai fegyvereket lett volna képes előállítani. Szakértők biztosra veszik, hogy a legkönnyebben álcázható biológiai fegyvergyártás változatlanul folyik – akár például abban a hét Renault hűtőkamionban, amelyeket az ABCNews szerint mozgó biológiai laboratóriumokká alakítottak át.
Miután 819 Scud rakétájából 817-et megsemmisítettek, Irak legnagyobb problémája fegyvereinek célba juttatása lehet. Ám mivel engedélyezték számára 150 km-nél kisebb hatótávolságú rakéták kifejlesztését és gyártását, könnyen állíthat elő nagyobb teljesítményűeket is. Emellett szinte kifogyhatatlanok az ötletekből. Amikor 1998-ban, a Sivatagi Róka hadművelet során szétlőtték egy iraki hangár tetejét, alatta több cseh gyártmányú L–29-es gyakorlógépet találtak, amelyeket pilóta nélkül irányíthatóvá alakítottak át, s így tulajdonképpen cirkálórakétaként voltak használhatók.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.