Az energia és az alapanyagok, részegységek árának emelkedése önmagában még nem magyarázza meg a németországi infláció mértékét. "Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a gazdaság egyes ágazataiban a vállalatok az áremeléseket profitjuk növelésére használták fel. Ez különösen igaz a kereskedelemre, a mezőgazdaságra és az építőiparra" - jelentette ki Joachim Ragnitz, az ifo drezdai kirendeltségének helyettes vezetője.

A kutatóintézet a gazdasági teljesítményre vonatkozó hivatalos statisztikák adatok elemzése alapján jutott erre a következtetésre. Az ifo a nominális és az árkiigazított hozzáadott érték közötti különbséget vizsgálta, ami lehetővé teszi a végtermékek árának a nem a magasabb inputköltségekből származó emelkedésének kimutatását.

A koronavírus-járvány idején a magánháztartások magas megtakarításokat halmoztak fel, amit az idén már jórészt felszámoltak, hozzájárulva ezzel a kereslet felfűtéséhez - mutatott rá Ragnitz, megjegyezve, hogy "a kormányzati támogatások valószínűleg szintén hozzájárultak a kereslet támogatásához, ami bővítette az áremelések mozgásterét." - idézi a jelentést az MTI.

Különösen a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, beleértve a halászatot is, valamint az építőiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban és a közlekedésben a vállalatok jelentősen nagyobb mértékben emelték áraikat, mint amire pusztán az inputárak emelkedése miatt számítani lehetett volna. Úgy tűnik, hogy egyes vállalatok a költségnövekedést ürügyként használják fel arra, hogy az eladási árak emelésével javítsanak a nyereségükön is

 - mondta Ragnitz.

Az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) elemzése leszögezi, hogy a túlzott áremelkedés legjobb ellenszere a szabadpiaci verseny. Ha a fogyasztók hozzáférhetnének olcsóbb termékhez is, az visszafogná az úgynevezett "profitinflációt".