Az már az áprilisi vietnámi-amerikai találkozón nyilvánvalóvá vált, hogy az ázsiai ország és az Egyesült Államok a két ország közötti együttműködés elmélyítésére törekszik majd a jövőben. Ezt megerősítette az egyeztetésen résztvevő mindkét fél, Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter is.

Ezt követően tehát a legkevésbé sem meglepő, hogy a következő szintre emeli a két ország a kapcsolatot, ennek keretében pedig a héten, szeptember 10-én Joe Biden amerikai elnök is ellátogat Vietnámba. Az államfő erre a hétvégi, Újdelhiben zajló G20-as csúcstalálkozó után kerít sort.

A látogatás során olyan témák kerülhetnek elő, mint

  • a technológia,
  • a regionális gazdasági stabilitás vagy
  • a klímaváltozás.

Sajtóinformációk szerint azonban Biden nem pusztán egy kis csevejre és kézfogásokra utazik Hanoiba, hanem stratégiai partnerségi megállapodást írhat alá. Ez az egyezség egy olyan kétoldalú együttműködést tehet lehetővé, amely friss lendületet adhatna Vietnámnak a csúcstechnológiai ágazat fejlesztésében. Olyan területeken tehetnének ennek révén komoly előrelépéseket, mint

  • a félvezetőgyártás és
  • a mesterséges intelligencia.

Mi motiválja az Egyesült Államokat?

Nem sok kétség fér hozzá, mit remélnek az amerikaiak az együttműködés elmélyítésétől. Vélhetően a kínai ellátási kockázatokkal szemben szeretnének védekezni azzal, hogy Vietnámnak segítenek chipközponttá válni.

A félvezetők a mai modern gazdaság és technológia egyik legfontosabb elemei. Chipek nélkül ma már nincsenek például működőképes okostelefonok, autók és hitelkártyák sem.

Tavaly októberben az Egyesült Államok új exportkorlátozásokat jelentett be Kínával szemben. A Biden-kormányzat új szabályai megtiltották a vállalatoknak, hogy a legerősebb AI-algoritmusok betanításához vagy futtatásához szükséges fejlett chipeket exportálják a kommunista országba.

Az Egyesült Államok mindeközben messze van még attól, hogy önellátónak lehessen kikiáltani félvezetők és chipgyártás terén. Az amerikaiak a problémát ázsiai segítséggel igyekeznek orvosolni, ezzel pedig Malajzia, Tajvan, Vietnám és Thaiföld jár a legjobban.

A hivatalos kapcsolatok szorosabbra fűzése több milliárd dollárnyi új magánbefektetés mellett némi amerikai közpénzt is hozhat a vietnami félvezetőipar konyhájára. Elemzők azonban úgy vélik, a vietnámi chipipar ugrásszerű fejlődésének gátat szabhat egy nem éppen elhanyagolható tényező:

a képzett szakemberek hiánya.

Az országban, amelynek lakossága közel 100 millió fő, mindössze 5-6 ezer hardvermérnök van, miközben becslések szerint öt éven belül 20 ezer, tíz éven belül pedig 50 ezer, kifejezetten erre specializálódott mérnökre lenne szükség az országban – idézi a Reuters az USA-ASEAN Üzleti Tanács vietnami irodájának vezetőjét, Vu Tu Thanh-t.

A délkelet-ázsiai ország félvezetőipara jelenleg az ellátási lánc végső gyártási szakaszára összpontosul, ide sorolható a chipek összeszerelése, csomagolása és tesztelésére. Bár – ha borzasztó visszafogott tempóban is, de – lassan olyan területekre is bemerészkednek, mint a tervezés.

Az, hogy Hanoi hajlandó szorosabbra fűzni diplomáciai és gazdasági kapcsolatát Washingtonnal, egyértelműen felbőszítheti Pekinget. Kína azonban az elmúlt időszakban több alkalommal is hajlamos volt katonai értelemben is az erőfölényét fitogtatni a térségben, elég csak Hongkongra vagy éppen Tajvanra gondolni. Nem csoda tehát, hogy Vietnám örömmel lép pár lépéssel közelebb az Egyesült Államokhoz. Ennek pedig meglehetnek a maga hosszabb távú kövtkezményei.

Ha az Egyesült Államok azonos piedesztálra kerül Kínával, az sokat elmond Pekingnek, de a régió többi részének és az egész világnak is

– nyilatkozta a The Washington Postnak Derek Grossman, a RAND Corporation nonprofit politikai kutatóintézet vezető védelmi elemzője.

Hozzátette, a vietnámi-amerikai kapcsolatok hosszú utat tettek meg normalizálódás terén a vietnami háború lezárulta óta.