Az ÉVOSZ becslései szerint a teljes építőiparon belül 40 ezer lehet a feketén foglalkoztatottak száma, az Economx is rendszeresen beszámol arról, hogy az építőiparban és a vagyonvédelmi szektorban van a legtöbb szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló. A foglalkozás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai szerint 2023-ban 25 és 23 százalék körül volt az arányuk.

Ám létezik egy olyan piaci szegmens, ahol feltehetően még rosszabb lehet a helyzet. Az ÉVOSZ tapasztalatai alapján arányában az építőiparban a legtöbb fekete foglalkoztatás a lakosság részére, számla nélkül végzett munkáknál fordul elő. Ez jellemzően a mikro- és kisvállalkozási kört érinti.

Kapcsolódó

Elsősorban segédmunkást és betanított munkást foglalkoztatnak bejelentés nélkül, míg a szakmunkásokat és a mérnököket a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal is igyekeznek a vállalkozások maguknál tartani.

Az okok nyilvánvalóak, a cégek, a vállalkozók a közterheken spórolnak a be nem jelentett dolgozókkal, a számla nélküli tevékenységgel, az emberek pedig minél olcsóbban szeretnék megúszni az építőipari munkákat és általában nem ragaszkodnak a számlához.

A költségvetés évi 75 milliárdot veszít

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, Koji László az Economxnak elmondta: a lakosság számára végzett építőipari munkák kapcsán a tapasztalatok arról árulkodnak, hogy minél kisebb egy szervezet, annál inkább számítani lehet a szerződés nélküli munkavégzésre.

Holott az írásos szerződés hiánya a felek, a partnerek közös felelőssége, és a szerződés nélküli munkavégzésre nyugodtan lehet használni a felületességet, mint jelzőt.

A számítások szerint a lakosság évente 200 milliárd forintot fizet ki az ilyen jellegű munkálatokra, és ennek következtében a költségvetés évi 75 milliárd forinttól esik el.

Ugyanakkor nagy kérdés, a mindenkori költségvetés miért nem tart igényt erre az összegre, miért nem szigorítja az ellenőrzéseket, és emeli meg a bírságokat?

Segíthetne az előszűrt ellenőrzés

Holott létezhetnek jó megoldások, ilyen például az előszűrt ellenőrzési rendszer, ám nem elég következetesen alkalmazzák, hanem ad hoc módon. Pedig a bérek, az áfa, a forgalom adatok elemzésével a legnagyobb szélsőségek kiszűrhetőek lennének.

Ám a gyakorlatban nem egy esetben az történik, hogy ahol kivitelezési munkálatok végzését látják, oda bemennek az ellenőrök. Ez azt bizonyítja, hogy jóval szigorúbban kell venni az ellenőrzések hatékonyságát – mutatott rá a szakember.

Egyetlen jó eszköz, egyetlen jó megoldás nem létezik, a problémákat csak összetett eszközrendszerrel lehet kijavítani.

A jogszabály elrendelte az úgynevezett Üvegkapu-rendszer bevezetését, ám ez még nem elég. (Az Üvegkapu-rendelet, egészen pontosan a 707/2021. (XII. 15.) kormányrendelet a 700 millió forint becsült értékű építési beruházással összefüggő építési kivitelezési tevékenységek átláthatóbbá tételét célozta meg – a szerk.)

Az ÉVOSZ javaslata az ösztönzés irányába mutat, és olyan helyzetet kíván teremteni, hogy a megrendelőnek egyszerűen ne legyen érdeke a feketemunka. Ezért volt szerencsés olyan kormányprogramok bevezetése, mint az épület felújítási támogatások, vagy a falusi csok bevezetése.

Itt ugyanis mindent legálisan kell csinálni.

Nagy várakozással tekintenek az épületenergetikai kormányprogramra is, amely egyenlő versenyfeltételeket teremthet.

Ezen programok során a megrendelőnek minden támogatással el kell tudni számolni, igazolnia kell, hogy az adott napon, adott munkán ki dolgozott, és hogy valóban az energiatakarékosság elérése érdekében és nem pedig történetesen kerítést épített.