Az ÉVOSZ becslései szerint a teljes építőiparon belül 40 ezer lehet a feketén foglalkoztatottak száma, az Economx is rendszeresen beszámol arról, hogy az építőiparban és a vagyonvédelmi szektorban van a legtöbb szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló. A foglalkozás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai szerint 2023-ban 25 és 23 százalék körül volt az arányuk.
Ám létezik egy olyan piaci szegmens, ahol feltehetően még rosszabb lehet a helyzet. Az ÉVOSZ tapasztalatai alapján arányában az építőiparban a legtöbb fekete foglalkoztatás a lakosság részére, számla nélkül végzett munkáknál fordul elő. Ez jellemzően a mikro- és kisvállalkozási kört érinti.
Kapcsolódó
Elsősorban segédmunkást és betanított munkást foglalkoztatnak bejelentés nélkül, míg a szakmunkásokat és a mérnököket a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal is igyekeznek a vállalkozások maguknál tartani.
Az okok nyilvánvalóak, a cégek, a vállalkozók a közterheken spórolnak a be nem jelentett dolgozókkal, a számla nélküli tevékenységgel, az emberek pedig minél olcsóbban szeretnék megúszni az építőipari munkákat és általában nem ragaszkodnak a számlához.
A költségvetés évi 75 milliárdot veszít
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, Koji László az Economxnak elmondta: a lakosság számára végzett építőipari munkák kapcsán a tapasztalatok arról árulkodnak, hogy minél kisebb egy szervezet, annál inkább számítani lehet a szerződés nélküli munkavégzésre.
Holott az írásos szerződés hiánya a felek, a partnerek közös felelőssége, és a szerződés nélküli munkavégzésre nyugodtan lehet használni a felületességet, mint jelzőt.
A számítások szerint a lakosság évente 200 milliárd forintot fizet ki az ilyen jellegű munkálatokra, és ennek következtében a költségvetés évi 75 milliárd forinttól esik el.
Ugyanakkor nagy kérdés, a mindenkori költségvetés miért nem tart igényt erre az összegre, miért nem szigorítja az ellenőrzéseket, és emeli meg a bírságokat?
Segíthetne az előszűrt ellenőrzés
Holott létezhetnek jó megoldások, ilyen például az előszűrt ellenőrzési rendszer, ám nem elég következetesen alkalmazzák, hanem ad hoc módon. Pedig a bérek, az áfa, a forgalom adatok elemzésével a legnagyobb szélsőségek kiszűrhetőek lennének.
Ám a gyakorlatban nem egy esetben az történik, hogy ahol kivitelezési munkálatok végzését látják, oda bemennek az ellenőrök. Ez azt bizonyítja, hogy jóval szigorúbban kell venni az ellenőrzések hatékonyságát – mutatott rá a szakember.
Egyetlen jó eszköz, egyetlen jó megoldás nem létezik, a problémákat csak összetett eszközrendszerrel lehet kijavítani.
A jogszabály elrendelte az úgynevezett Üvegkapu-rendszer bevezetését, ám ez még nem elég. (Az Üvegkapu-rendelet, egészen pontosan a 707/2021. (XII. 15.) kormányrendelet a 700 millió forint becsült értékű építési beruházással összefüggő építési kivitelezési tevékenységek átláthatóbbá tételét célozta meg – a szerk.)
Az ÉVOSZ javaslata az ösztönzés irányába mutat, és olyan helyzetet kíván teremteni, hogy a megrendelőnek egyszerűen ne legyen érdeke a feketemunka. Ezért volt szerencsés olyan kormányprogramok bevezetése, mint az épület felújítási támogatások, vagy a falusi csok bevezetése.
Itt ugyanis mindent legálisan kell csinálni.
Nagy várakozással tekintenek az épületenergetikai kormányprogramra is, amely egyenlő versenyfeltételeket teremthet.
Ezen programok során a megrendelőnek minden támogatással el kell tudni számolni, igazolnia kell, hogy az adott napon, adott munkán ki dolgozott, és hogy valóban az energiatakarékosság elérése érdekében és nem pedig történetesen kerítést épített.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Redditen vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!