Azok az európai országok, amelyek visszautasítják, hogy részt vállaljanak a menekültek elhelyezéséből, fejenként 250 ezer eurós pénzbefizetéssel nézhetnek szembe, ha az EU elfogadja az Európai Bizottság (EB) új menekültjogi tervezetét - tudta meg a Financial Times (FT), amelynek kiszivárogtatták a szerdán napvilágra kerülő javaslat részleteit.

Az EB az úgynevezett dublini menekültszabályozás átalakítását kezdeményezi, miután az elmúlt évben bebizonyosodott, hogy a meglévő rendszer képtelen kezelni több százezer érkező menedékjog-kérelmét. A brüsszeli testület olyan megoldást keres, amely megosztja a bevándorlás terhét az EU-tagállamok között.

Valamit valamiért

Eközben fenn akarják tartani azt útlevélmentes közlekedést lehetővé tevő schengeni rendszert, amely rendkívüli gazdasági előnyöket biztosít az EU tagállamainak. További cél, hogy tehermentesítsék a bevándorlók érkezésének frontországait, elsősorban Görögországot attól a kötelességtől, hogy minden odaérkező ügyét elbírálja.

Az ekathimerini.com hírportál jelentése szerint egyébként az elmúlt öt napban a török-EU egyezménynek köszönhetően egyetlen bevándorló sem érkezett Törökországból a görög szigetekre.

Nagy pénz

Az EB javaslatának kulcseleme, hogy azok az országok, amelyek nem akarnak részt vállalni a menekültek elhelyezésében, jelentős befizetéssel kárpótolnák azokat, amelyekre emiatt nagyobb teher esne. A 250 ezer eurós összeg persze változhat az EB tervezetének megvitatása során, de Brüsszel több százezer eurós "bírságokban" gondolkodik - mondták az FT-nek az ügyhöz közel álló informátorok.

Az ügyben érintettek lehetnek a Kelet-Közép-Európai országok, például Lengyelország és Magyarország, amelyek nem kívánnak helyet adni uniós kötelező kvóták alapján hozzájuk érkező menekülteknek.

Ha a 250 ezres befizetés érvénybe lépne, akkor például Lengyelország a rá eső 6200 fős létszám alapján 1,5 milliárd eurót (több mint 460 milliárd forint, egy négyes metró ára) lenne kénytelen befizetni a közösbe.

Nem tetszene

A kvótákat egyébként az egyes uniós tagországok lélekszáma, illetve gazdasági teljesítőképessége alapján szabták meg. Az elosztás akkor lépne életbe, ha egy országba a rá eső "fair létszám" 150 százaléka érkezne.

Külön kérdés Nagy-Britannia és Írország esete, amelyek nem tagjai a schengeni övezetnek, de aláírták a dublini egyezményt. Az utóbbi alapján minden menekültet visszaküldhetnek abba az országba, amelyben Európába lépett, ám az övezeten kívüli státusuk miatt nem vonatkoznak rájuk a kvóták.

Az EB tervezete szerint nem kell a dublini rendszerben maradniuk. Ez azt jelentené, hogy se kvóta, se visszaküldési lehetőség. A londoni kormány erősen ellenzi a jelenlegi helyzet megváltoztatását, amely 2003 óta lehetővé teszi, hogy évente 12 ezer menekültkérelmet benyújtó embert visszaküldjön más európai országokba.