A hazájuk elleni orosz támadás elől mintegy 4,2 millióan menekültek Ukrajnából az Európai Unióba (EU). A legtöbben Németországban és Lengyelországban találtak menedéket. Előbbiben több mint 1,2 millióan, utóbbiban közel 1 millióan élnek. 

Bár mind a két országban hasonló nagyságú az ukrán menekültek közössége, a munkaerőpiaci helyzetüket tekintve igen jelentősek a különbségek.

Míg Németországban 20 százalék, Lengyelországban uniós csúcsot jelentő, 65 százalék az ukrán menekültek foglalkoztatottsági aránya.

Az ukránok elhelyezkedését több tényező támogatja.

  • Lengyelországban a családi pótlékon és ingyenes egészségügyi ellátáson kívül szinte nincs állami támogatása a menekülteknek.
  • A nyelvi akadályok jóval kisebbek, mint a legtöbb uniós tagországban, hiszen az ukrán a lengyel nyelv távoli rokona. A nyelvtudás jelentőségét mutatja, hogy a lengyelül beszélő ukrán menekültek 80 százaléka talált munkát, a lengyelül nem beszélők körében pedig csak 50 százalék ez az arány.
  • Az ukrán munkavállalók hagyományosan erős pozíciókkal rendelkeznek a lengyel munkaerőpiacon, már a háború előtt is százezres nagyságrendben jártak át dolgozni a szomszédos országba Ukrajnából. 
  • A magas foglalkoztatottság annak is köszönhető, hogy a lengyel gazdaság növekedése meghaladja az EU-átlagot, az idén 2,7 százalékos bővülés várható, míg például a német gazdaság mindössze 0,2 százalékkal növekedhet a prognózisok szerint.

Ugyanakkor az ukránok lengyelországi elhelyezkedését támogató szervezet, az EWL Alapítvány tanulmánya megállapította, hogy a lengyelországi ukránok mindössze 35 százaléka volt képesítésének megfelelő pozícióban, és ismét nagy különbség van a háború előtti és utáni menekültek között. 

A háború előtt Lengyelországban tartózkodók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tudásának megfelelően dolgozott, míg a háború kezdete után érkezettek mindössze 23 százaléka nyilatkozott így – számolt be tagesschau.de hírportálján az ARD német országos köztelevízió.