Úgy tűnik, hogy a Benedek Veronika és Bródy Gábor vezette Jégszínház produkciói lassan megolvasztják a műfaj körüli fagyos hangulatot - a nehezen lelkesedő magyarok immár egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a Pinokkió a jégen vagy a Diótörő című előadások iránt. A társulat társigazgatója szerint az igazi nemzetközi áttörést a Zorró a jégen című előadásuktól várják. - Tavaly még a Népstadion kertjében vertek sátrat, ami egyfajta szellemi kontinuitást is jelentett, hiszen az ötvenes évekig ott működött Budapest állandó jégszínháza. Miért költöztek át a Duna Plaza mögé? - Egyértelműen a kedvezőbb kondíciók miatt. A területet biztosító Prestige City lakópark és a többek között a reklámmal segítő Duna Plaza bevásárlóközpont keresett meg minket, így májusig ott működik a Jégszínház. A cél természetesen az, hogy előbb-utóbb nekünk is állandó otthonunk legyen. - Ez nem ábránd annak tükrében, hogy például a csehekhez képest sokkal kevesebbet virítunk a jeges sportokban, mi több, a hazai közönség is jobbára csak az amerikai jégrevük sztárjait ismeri. - Mi abból a meggondolásból vágtunk bele a Jégszínház alapításába, hogy nemcsak itthon, de egész Európában nincs hasonló intézmény. Utazó jégrevük működnek - ahol a franciák, olaszok jeleskednek -, vannak orosz jégcirkuszok, és valóban tarolnak az amerikai jégshow-k. Mostanra jutottunk el odáig, hogy befektetők, a területeket felajánló önkormányzatok érdeklődését is sikerült felkeltenünk, azaz egyre kevésbé tűnik ábrándnak egy állandó játszóhely. Ez a tervek szerint egy nagy, többfunkciós csarnok lesz, ahol a színházi funkció mellett a korcsolyázás szabadidős változatainak is helyet biztosítanak. - Minden ilyen intézmény fennmaradása a kihasználtság függvénye. Ugyanakkor ez a műfaj elég szezonálisnak tűnik... - Műszakilag már egyáltalán nem szezonfüggő. Tavaly nyáron Keszthely mellett, Hévízen tartottunk több előadást, nemrég Bahreinben volt egy 28 előadásos turnénk, a következő helyszín pedig Dubai lesz, 80 előadással. Magyarán 35-40 fokos melegben is tudunk jégpályát csinálni. A szezonalitás igazából egy beidegződés, ami az emberekben él, mivel kifejezetten téli sportnak és szórakozásnak tartják a korcsolyázást. Külföldön számos üdülőhely azzal próbál pluszszolgáltatást kínálni, hogy a kánikulában némi hűsölési lehetőséggel egybekötött művészi produkcióra invitálja a nyaralókat. Jövő nyáron például hasonló megfontolásból Tenerifére és Barcelonába hívták meg a társulatot. - Ami azt jelenti, hogy konkurenciaként jelentek meg az európai társulatok mellett? Mitől versenyképes egy alig pár éve működő magyar jégrevü? - Egyrészt attól, hogy mást kínálunk: szó szerint színházi élményt, komplett előadást, legyen az a Pinokkió a jégen vagy a Diótörő című jégbalettünk. Rugalmasabbak vagyunk, könnyebben alakítható a műsornaptárunk. A műfajunk nem esztrád, nem epizódokra szaggatott jégshow vagy sikeres rajzfilmekből összeszerkesztett egyveleg. A másik szempont nyilván az ár. A húsz kamionnal és negyven korcsolyázóval utazó Disney on Ice vagy a Holiday on Ice, azon túl, hogy a közel-keleti meghívásoknak - tán politikai okokból - nem szívesen tesz eleget, rengeteg kikötéssel él a megrendelő felé, ami meglehetősen megdrágítja a műsorukat. A jegyárakban lényegében ez a körítés dominál. - A 25 korcsolyázót felvonultató és kilenc kamionnal utazó Jégszínház idén viszont csökkentette hazai fellépéseinek jegyárait. Ez hogyan lehetséges? - Természetesen nekünk is van alapárunk. Ha kapunk egy céges megrendelést vagy valaki megveszi az előadást, az 4,5 millió forint plusz áfába kerül neki. Ha vidékre vagy külföldre kell vinni a produkciót, az emeli az árat, egy több előadásos turné viszont kedvezményt is jelenthet a megrendelőnek. Ami a normál előadásokat illeti, a támogatóknak köszönhetően valóban hozzá tudtuk igazítani az árakat a hazai kereseti viszonyokhoz.