A kérdéskörhöz való viszonyulást alapvetően a cégkultúra határozza meg – mondta a Napi.hu-nak Biró Ferenc, a PwC Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cég cégtársa. A bejelentések kezelésére itthon is a tőzsdei és multinacionális vállalatok vannak jobban felkészülve, a kis- és középvállalatok kevésbé.

Biró szerint a legfontosabb, hogy nem a rendszer felállítása önmagában a cél, hanem egy komolyabb kultúraváltás a cégek működésében. Ez a munkáltató érdeke is, különösen most, hogy a munkaerőhiány számos ágazatban jelentős. Ha az alkalmazottak biztonságos légkörben dolgozhatnak, hatékonyabban működik a vállalat és könnyebben meg lehet tartani a munkaerőt is.

A kialakítandó rendszernek a jogi megfelelésen túl számos előnye van, mutat rá a PwC szakértője. Az etikai forródrótot üzemeltető cégek mintegy 3 százalékkal nagyobb jövedelmezőséget és termelékenységet érnek el, továbbá 6,9 százalékkal kevesebb perrel szembesülnek és mintegy 20 százalékkal alacsonyabb a perköltséggel kalkulálhatnak. A hatósági eljárások száma is kevesebb.

Amennyiben egy vállalatnak nehézséget okoz elindulni, mindig fordulhat szakértő tanácsadásért külső szolgáltatókhoz. Biró kiemelte, alaptalanok az aggodalmak a rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt. Saját tapasztalatai és a nemzetközi visszajelzések is azt igazolják, hogy elenyésző azon esetek száma, amikor valaki megalapozatlan bejelentést tesz, akár rosszindulatból, akár bosszúvágyból.

A whistleblower rendszer lehetővé teszi, hogy sok problémás esetet megnyugtatóan, házon belül lehessen rendezni, így kevesebb hatósági eljárásnak van a cég kitéve. A bejelentők túlnyomó többsége jóhiszemű és csak akkor fordul a hatóságokhoz, ha az aggodalmait nem tudják, vagy nem akarják házon belül kezelni.

Kell-e a jelentésért jutalom?

Megoszlanak a vélemények, hogy a bejelentőket szükséges-e pénzügyileg motiválni. Az Egyesült Államokban bevett eljárás, hogy a törvénysértő gyakorlatokat jelentő személyek a kirótt büntetés bizonyos százalékát megkapják jutalomként, amolyan nyomravezetői díjként.

Biró szerint ugyan érthető ez a hozzáállás, azonban a kultúraváltás lényege épp abban rejlik, hogy a jóhiszemű jelentéseket nem a jutalom reményében szükséges megtenni, hanem a
bizalom miatt, a természetes ügyvitel részeként.

El kell szakadni Magyarországon is attól a gondolkodásmódtól, hogy a whistleblower rendszer egy kvázi besúgóvonal. Nem az.

– mondta Bíró.

Közvetve vagy közvetlenül, de aki a sikkaszt, lop, csal vagy más vétséget követ el, az a saját munkatársait is megkárosítja. A gazdasági és cégkultúra előremozdítása egy többrétű probléma, aminek a fejlesztéséhez számos eszközt be kell vetni. Az eszköztárnak elengedhetetlen része a vezetők példamutatása éppúgy, mint a bizalmi kapcsolatok kialakulását lehetővé tevő és támogató rendszerek is - mondta Biró.