Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Oroszország ukrajnai inváziója többek között arra késztette az európai országokat, hogy növeljék katonai kiadásaikat és erősítsék meg a védelmi rendszereiket, miközben igyekeznek gátat szabni haderőik létszámcsökkenésének is. Ez pedig, mint a mellékelt ábra mutatja, egyáltalán nem egyszerű feladat: többel között azért, mert a fiatalok nem jelentkeznek katonának.

A német védelmi minisztérium például a hónap elején közölte, hogy a német hadsereg összlétszáma 2023-ban mintegy 1500 katonával csökkent, így az év végére összesen 181 500 katonája lesz a Bundeswehr-nek. Terveik szerint 2031-re 203 ezer főre növelnék az állományt.

Az Egyesült Királyság szintén a közelmúltban ismerte be, hogy nagyon nehezen talál újoncokat: az ország védelmi minisztériuma szerint tavaly közel hatezerrel többet hagyták el a sereget, mint ahányan csatlakoztak. Az Euronews által idézett brit katonai források szerint a szigetország 2010 óta képtelen teljesíteni éves toborzási céljait.

A probléma kivétel nélkül minden európai országot érinti, beleértve Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot is

– nyilatkozta Vincenzo Bove, a brit Warwick Egyetem politológus professzora a lapnak, aki szerint a létszámhiány jelensége már legalább egy évtizede sújthatja az európai seregeket. Sőt, mindez az Egyesült Államokban már húsz éve is gondot jelenthet.

De miért küzdenek az európai országok a katonák toborzásával?

1. A fiatalok értékrendje megváltozott

Bove professzor szerint az utóbbi években egyre nagyobb ideológiai távolság alakult ki a táradalom egésze és a katonai erők között. A közelmúltban végzett felmérések szerint a fiatal civilek túlnyomórészt ellenzik a háborúkat, a hadseregre fordított kiadások növelését és a külföldi katonai műveleteket; emellett individualistábbak és kevésbé hazafias attitűddel bírnak, mint azok, akik a hadseregben szolgálnak.

Továbbá a hadseregek és azok működése a fiatalok többsége számára „láthatatlan”, és nem is ismernek olyanokat, akik a honvédelemben dolgoznak.

2. Nem vonzó a honvédelmi fizetés

A fegyveres erők kínálta fizetések és juttatások kevésbé versenyképesek a piac kínálta anyagi lehetőségekkel szemben európai összesítésben – jelölte meg újabb okként a politológus.

Arról nem is beszélve, hogy a katonai, honvédelmi pálya számos áldozattal jár a fizetésért cserébe, mint például az állandó áthelyezések, a külföldi munka, és maga az eshetőség is, hogy munka közben életüket is veszíthetik azok, akik a seregben szolgálnak.

3. A demográfiai hanyatlás

Az európai fegyveres erők már csak azért is is nehezen találnak potenciális jelentkezőket, mert általánosságban öregszik el Európa lakossága.

Továbbá a pályakezdők alkalmassága, pontosabban alkalmatlansága is igencsak aggasztó tényező a sorban.

Az Egyesült Államokban a 17 és 24 év közti korosztályban már többségében vannak, - elsősorban az elhízás, és annak társszövődményei miatt-, a katonai szolgálatra alkalmatlan fiatalok.

Ezek után milyen jövő vár az európai hadseregekre?

Bove professzor szerint az európai hadseregek pánik üzemmódjára a bevándorlás lehet az egyik válasz.

Olyan országok, mint Spanyolország, Franciaország és Portugália már fontolgatják, hogy a bevándorlók csatlakozhassanak a hadsereghez, majd néhány év szolgálat után állampolgárságot kaphassanak. 

A hadsereg és Orbán Gáspár jövőjéről is beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Mennyire veszélyes a helyzet Ukrajnában? Mit keresnek a magyar csapatok Csádban? Milyen fejlesztésekkel védi hazánkat a Magyar Honvédség? Hol szolgál Orbán Gáspár százados? Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter adott interjút az Economxnak.