A hitelesség nem igazán bejáratott fogalom a mai életünkben - vélekedett Pálvölgyi Mátyás, a Generali Providencia korábbi vezérigazgatója, jelenlegi felügyelőbizottsági elnöke. A szakember szerint mindenki azt várja, hogy a partnere kiszámítható, megbízható és szavahihető legyen. Ezen elveket a biztosítás területére lefordítva talán úgy kell gondolkodni, hogy egy megfelelő, valós kockázatok ellen védő jó termék eladásával a társadalom fejlődéséhez, az evolúcióhoz lehet hozzájárulni. A pénzügyi termékek esetében a megbízhatóság és az igényesség fontos elvárás, mint ahogy az érzékenység, az ügyfélközpontúság is rendkívül komoly értékkel bíró jellemzője kell, hogy legyen a pénzügyi szakmának. A hitelesség megteremtéséhez azt is tudomásul kell venni és fel kell vállalni, hogy nem tudunk mindenre megoldást kínálni - mondta a szakember.

Amikor 1990-ben átvettük az Állami Biztosítót, erős brandet örököltünk meg, de ehhez számos nehezen leküzdhető beidegződések társultak. Az ÁB névhez a tömegbiztosítások kapcsolódtak, ugyanakkor élt a köztudatban, hogy a biztosító szegény, de lassú. A tömegbiztosítások kínálatán nem lehetett és nem is kellett változtatni, hiszen az üzleti cél nem lehetett más, minthogy egy széles termékpalettát kínáló tömegbiztosítót és nem szegmens-biztosítót építsünk - tehát a változást a másik két beidegződés meghaladása jelentette - mondta el, Kepecs Gábor, az Aegon régiós igazgatója. Szerinte beigazolódott, hogy a hatékonyság nem önmagából eredő cél, hanem igenis ügyfélérdek, hiszen az idő múlásával az ügyfelek jobb és olcsóbb termékeket kaphatnak - emlékezett vissza a szakember például a fiókok bezárására, ami az ügyfelek egy részének ellenállásába ütközött, ugyanakkor a hatékony call-center megoldás a későbbiekben jóval felgyorsította az ügyintézést és a kárrendezést, mint ahogy ez kellett azonnali kárrendezés bevezetéséhez, amely az ügyfelek körében rendkívül kedvező fogadtatásra talált.

Bizalom - évtizedekre előre

A biztosítók feladata rendkívül nehéz, összetett - induljunk ki csak abból, hogy a biztosítóknál rendkívül sok szakmai tudással bíró embernek - mérnöknek, biztosítási szakembernek, befektetési bankárnak - kell megfelelően együttműködnie. Külön gondot jelent, hogy például az életbiztosítások terén úgy kell hitelesnek lenni, hogy pontosan tudható, hogy a 2013-ban eladott biztosítás hitelessége 2023-2033-ban lesz lemérhető. Ebben a folyamatban alapjaiban kell változnia az értékesítési rendszernek. A jövőben a jutalékok helyét át kell vennie a tanácsadási díjnak - Angliában és Hollandiában már áttört ez a vonal - mondta Kepecs Gábor.. Az értékesítőnek fel kell építeni a bizalmat maga iránt, hitelesnek kell lennie és pontosan meg kell magyaráznia az ügyfélnek, hogy mit vásárol. Az pedig, hogy az ügyfelek ismerete, a velük való kapcsolat milyen fontossággal bír, azt Kepecs Gábor szerint mindennél jobban bizonyítja, hogy Szlovákiában és Csehországban a termékötletek zömét az Aegonnak már a brókerek hozzák, akik az ügyfelekkel történő beszélgetések nyomán tesznek javaslatokat.

Óriási változáson megy keresztül jelenleg a hazai bankszektor is - mondta Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke, aki korábban évekig a piacvezető Allianz Hungária Biztosítót irányította. A szabályozók és a szabályozottság alapjaiban változott meg és ezzel kapcsolatban az ügyfelek érdekérvényesítése is sokkal artikuláltabb lett. A magyar kormánynak ezt a tendenciát felerősítő intézkedései is alátámasztják, hogy szakmai kérdések egyre inkább politikai, társadalmi kérdéssé válnak. Patai szerint e tekintetben nem túl kedvező, hogy épp választások előtt áll az ország - utalt például a devizahitelesekkel kapcsolatos kormányzati nyomásgyakorlásra.

Bevételzuhanás és a válaszok

A bankoknak drasztikus bevétel-kiesésre kell felkészülniük a bankár szerint. Nincs ingatlan-projekt finanszírozás, az önkormányzati rendszer átalakulása is alapjaiban változtatja meg az önkormányzati üzletág jövőjét és a devizahitelesek problematikájának rendezése hosszú távra visszaveti az ingatlan-hitelezést. Az MNB erőteljes kamatcsökkentő politikája szintén csökkenti a banki bevételeket, s ehhez adódik még, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték alapjaiban változtatta meg az ügyfelek pénzügyi szokásait.

Külön probléma Patai szerint, hogy a nem fizető ügyfelek számának növekedésében visszaköszön a bankellenes politikai hangulat: száz éve nem volt példa arra, hogy Szerbiában, vagy Romániában kisebb legyen a nem fizető adósok száma, most viszont körülbelül fele annyian tartoznak ott, mind hazánkban.

Patai szerint a fentiek miatt a bankrendszer a költségoldalon megszorításokra kényszerül: leépítések és fiókbezárások várhatóak. A foglalkoztatottak száma a 2008-as 33 ezerről, napjainkra 27 ezerre csökkent és ez tovább folytatódik majd - 200-300 fiókkal kevesebb banki kirendeltség van jelenleg is, mint a válság előtt, de például marketingre is nagyjából 30 százalékkal kevesebb összeget fordít a szakma, mint korábban.

Patai szerint a jövővel kapcsolatban látni kell, hogy a likviditás importja megszűnt és nem is igazán jön vissza: hiába segítette a gazdaság növekedését 2002 és 2008. között a bankok tulajdonosai által hazánkba juttatott likvid tőke, ma - azon túl, hogy a nyugat-európai bankok regulációs tilalmakba ütköznek az ilyen tranzakcióknál - őszintén el kell mondani, hogy a magyarországi befektetések kockázata jóval nagyobb, mint korábban, s ezért már nem vagyunk célország.

A végsőkig kitartottak - de most már vége

Patai szerint teljes átalakulás lesz soron a magyar bankrendszerben. A nyugati pénzintézetek a jövőben már nem lesznek hajlandóak tovább finanszírozni a banki veszteségeket, amelyek döntően annak köszönhetőek, hogy a kormányzati oldalról a jelenlegi (adó)terhek csökkentésére nincs reális esély, miközben látható, hogy a hazai környezetben a fenti hatások miatt nincs reális remény a nyereségesség növekedésére. Félreértés ne essék: a hazai bankok tulajdonosai mindeddig maximálisan kitartottak a hazai piac mellett - ennek köszönhető, hogy a hazai bankszektor még ma is az EU 11 százalékos tőkemegfelelési mutatójánál magasabb, 15 százalékos mértékkel bír - mondta Patai. Ilyen, Magyarország irányába megnyilvánuló elhivatottság nélkül aligha tudták volna ezt elérni - más területeken (Olaszországban, Németországban) lehetetlen lenne ilyen szintekre emelni a tőkemegfelelést - mondta Patai Mihály. A külföldi bankok magyarországi politikájának átértékelésével párhuzamosan jól kitapintható az a kormányzati szándék, amely a banki status quo átalakítására irányul. A Takarékbank helyzetbe hozása, kis és középbankok feltőkésítése mind a hazai tulajdoni hányad növekedése irányába hat, s az elképzelés sikeres lehet. Ugyanakkor a szakember is csak az állami tőkeinjekciókat jelölte meg forrásként, megemlítve, hogy az elgondolás sikeréhez hosszabb távon jó menedzsment döntések szükségesek.

Pálvölgyi Mátyás szerint nemcsak a banki, a biztosítási területen is konszolidáció várható, hiszen rengeteg kisbiztosító van a piacon, amelyek a jelenleg gazdasági környezetben jórészt csak tulajdonosi döntés alapján működhetnek, hiszen profitábilisan nem tudnak dolgozni.

Nem mehet Európával szembe a hazai szabályozás

Azt látni kell - tette hozzá Kepecs Gábor - hogy bár erre a válság közben nehéz gondolni, de az egész pénzügyi szektornak arra van szüksége, hogy építse a piacait, mert megfelelő gondoskodás nélkül a piac nagyon gyorsan zsugorodni kezd majd. Kellenek közös gondolatok, mindenképp szükség van arra, hogy a fejlődés érdekében a szakma az alapvetésekben együtt gondolkodjon és együtt is lépjen - emiatt nem kell attól tartani, hogy a versenysemlegesség felrúgásával vádolhatnák a szakmát. Az Aegon szakembere szerint fontos szem előtt tartani, merre megy az európai szabályozási környezet - arra összességében nem kell számítani, hogy teljesen más irányba menjünk, mint Európa, még ha lesznek is hazai "specialitások" - mondta Kepecs Gábor.