Nagy port kavart a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal friss kutatása, amelyben 24 termék külföldön és Magyarországon kapható változatát vették össze a hatóság tesztelői. A végeredményből az jött len, hogy rosszabb termékek kerülnek a magyar boltokba, mint a külföldiekbe. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón a kutatásról azt mondta, megdöbbenve olvasta a jelentést. Szerinte "az élelmiszer-kiskereskedelmet uraló cégek szemetet akarnak eladni Magyarországon. Ez megdöbbentő és példátlan!"  A miniszter szerint ez egy komoly kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi kérdéseket vet fel, amivel a kormánynak.

A teljesség kedvéért fontos tisztázni egyfelől azt, hogy a legtöbb vizsgált terméknél az összetételben nem volt lényeges különbség, de az osztrák termékek egyszerűen finomabbak, mint a magyar társaik - természetesen ez azért fontos probléma. Másfelől azért akadtak olyan termékek, amelyeknél nem volt különbség. Most felsoroljuk, hogy mely termékeknél volt eltérés és melyeknél nem, egyben idézzük a felmérésben érintett gyártók egy részét képviselő Magyar Márkaszövetség reakcióját.

Kapcsolódó

Kiállták a próbát

Nem volt összetételbeli (cukor- és zsírtartalom) vagy érzékszervi különbség az alábbi termékeknél

  • Milka tejcsokoládé
  • Lindt étcsokoládé
  • Raffaello desszert
  • Mon Cheri desszert
  • Barilla száraztészták

Több hal volt az osztrák halkonzervben

  • Rio Mare tonhalkonzervek: az összetételt és az érzékszervi tulajdonságokat tekintve ezek is rendben voltak, ám azonos nettó tömeg mellett közel 2 százalékkal több halat tartalmazott az osztrák minta.

Érzékszervi problémák

  • Manner ostyák (ostyás édességek, nápolyik): a beltartalmi mutatók közel azonosak voltak, de az érzékszervi tulajdonságok az ostya szerkezetét tekintve eltérőek, az osztrák mintáknál az ostya állaga kevésbé laza szerkezetű, mint a magyar minták esetében.
  • Nutella kenhető kakaós mogyorókrém: az állományban volt különbség, a magyar termék kevésbé lágy, kevésbé jól kidolgozott volt az osztrákéhoz képest.
  • Ritter Sport marcipánnal töltött étcsokoládé: A cukor- és zsírtartalom azonos volt, ám a magyar változatnál az étcsokoládé burok szájban kissé nehezebben olvadó volt, mint az Ausztriában kapható verzió.
  • Babérlevelek: Nem volt lényeges különbséget, de élvezeti értékében az osztrák forgalmazású babérlevél karakteresebb, intenzívebb ízt mutatott.
  • Nesquik kakaópor: A magyar változat illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi. A por alakú ízesítők vizsgálati eredményeiből kiderül, hogy az előállításukhoz felhasznált összetevők eltérő minőségéből eredően az érzékszervi tulajdonságok, főként illat és ízbeli eltérések tapasztalhatóak, jellemzően az osztrák minták javára.
  • Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurtital: az érzékszervi tulajdonságok alapján az osztrák minták legyőzték a magyarokat. Az osztrák termékek ugyanis jobb minőségű alapanyagok felhasználásával készültek. A magyar puding hígabb állományú volt, az édes íz dominált, a kakaós-vaníliás íz gyenge. Az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződött; a joghurtnál az aroma minőség-különbsége folytán a magyar joghurt harsányabb ízű, illatú és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztető ízű, illatú. Összetételükben nagyjából azonosak, saját jelölésüknek megfelel a beltartalmuk, kivéve a joghurtoknál a mért kalcium tartalom nem érte el a jelölt értéket.

Más volt bennük

  • Coca-Cola: A magyar változat kevésbé telt, kevésbé összetett, mely a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet. Összetételükben eltérnek, 0,6 százalékkal magasabb a magyar változat cukortartalma (így energiatartalma is magasabb), cukorösszetétele pedig alapvetően más, az osztrák szacharózt (is) tartalmaz, míg a magyar az olcsóbb (kukorica alapú) fruktóz-glükóz szirup/szörp/ felhasználásával készült.
  • Monster energiaital (zöld): az energia- és tápértékadatok azonossága mellett az osztrák változat koffein mellett taurint is tartalmaz, valamint azonos cukortartalom, de különböző cukorösszetétel jellemzi őket. Ez esetben a magyar tartalmaz több szacharózt.
  • Vanillincukrok egyformák voltak, míg a Bourbon vaníliás cukrok esetében a magyar változat 3 százalék vaníliarúd-őrleményt (nem csak a kikapart belsejét) és kétféle aromát, míg az osztrák vanília extraktumot (koncentrált  kivonatot) tartalmaz, viszont mindkét termék frontoldali megjelenítése ugyanaz, tehát a vásárlók első ránézésre azonos összetételű termékeknek vélhetik őket.
  • Knorr porkeverékek: Az ellenőröknek nem sikerült a termékazonosságot igazolniuk, az azonos megnevezés és termék-megjelenítés ellenére sem. A Knorr marhahúsleves kagylótésztával és húsgombóccal megnevezésű termék magyar vásárlója csak 48 g nettó tömegű, míg az osztrák vásárló 60 g-os terméket kap ugyanolyan csomagolásban. Mindkét vásárló 3 adag levest készíthet egy zacskóból, de az osztrák vásárló 2 százalékkal több tésztát, közel dupla annyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát kap a csomagban, valamint ugyanakkora (250 ml-es) adagban 20 százalékkal sűrűbb, intenzívebb ízű, illatú levest fogyaszthat el, mint magyarok vevők. Az érzékszervi bírálat során a nébihes ellenőrök azt mondták: "jelentős minőségi különbség van, az osztrák ízletesebb, tartalmasabb, a magyar hígabb, csak az ételízesítő íze érvényesül."
  • A Knorr Fix Carbonara spagettialap: első látásra azonosnak tűntek, de összetételében lényeges eltérés, hogy a magyar változat nem tartalmaz sajtot (helyette 1 százalékkal több tejszínport), míg az osztrák alteregója három féle sajtot is tartalmaz 5 százalékkal mennyiségben. A magyar alappor tápértékjelölése sajátosan a tésztás-sonkás készételre vonatkoztatja a táblázat adatait, ami félrevezetheti a vásárlót a beviteli  értékek tekintetében, hiszen a sonka és a spagetti összetételétől függ a készétel tápértéke, a csomagolásban pedig csak a porkeverék adott, ezért az osztrák termék tápérték jelölése, mely csak a porkeverékre vonatkozik, megfelelőbb, valósághű tájékoztatást nyújt.

A Márkaszövetség szerint nem vacakabbak a magyar termékek

A Magyar Márkaszövetség reagált a nébihes felmérés eredményére. A szervezet szerint az eltérő tárolás, más lejárati idő vagy az eltérő fogyasztói szokások miatt  lehet különbség a magyar és osztrák boltokban kapható, ránézésre ugyanolyan márkájú termékek között,  nem azért mert a cégek a vacakabb árut hozzák Magyarországra a multinacionális élelmiszeripari cégek.

A Márkaszövetség közleménye szerint a magyar hatóság vizsgálatai többnyire semmiféle érdemi különbséget nem állapítottak meg a Magyarországon és más országokban forgalmazott élelmiszerek összetevőiben, hiszen a márkatermékek túlnyomó többségét általában ugyanabban az üzemben, azonos alapanyagokból, azonos receptúrával készítik. A Márkaszövetség szerint azoknál a termékeknél, ahol mégis volt különbség, a vizsgált minták eltérő lejárati idő vagy a tárolás lehetett a ludas. A szervezet szerint nem a multik kettős mércéjét kell keresni, az eltérések magyarázhatóak az ízlésekkel is. A szervezet közölte, egy adott márka többféle kiszerelésben, ízesítéssel is készülhet az adott ország fogyasztói ízlésének megfelelően,  magyarok például köztudomásúan jobban kedvelik a karakteres, fűszeresebb, intenzívebb ízjegyeket mutató élelmiszereket. Ugyanakkor tény, hogy a Nébih nem említett a felmérésben olyan termékeket, amelyek mondjuk fűszeresebbek lettek volna, mint az osztrák változat.