Az alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását októberben kell megtartani. A választási eljárásról szóló törvény szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja vasárnapra essen. Idén októberben négy vasárnap lesz: 5-én, 12-én, 19-én és 26-án.

A választási eljárási törvény szerint az önkormányzati választás napjának a kitűzés napját követő 80. és 100. nap közé kell esnie. Az október 5-i időponthoz június 27. és július 17. között kellett volna kiírnia a köztársasági elnöknek a választást.

Amennyiben az államfő úgy dönt, hogy az őszi önkormányzati választást október 12-re tűzi ki, akkor erre július 24-én éjfélig van lehetősége. Ha azonban úgy dönt, hogy október utolsó vasárnapján legyen a szavazás, és a lehetséges száz nap helyett csak a voksolás előtt 80 nappal tűzi ki a választást, akkor erre egészen augusztus 7-én éjfélig lehetősége van.

A Népszabadság információi szerint az államfő vélhetően azért nem döntött, mert a helyhatósági választásra vonatkozó egyes szabályokat a képviselők több mint negyede az Alkotmánybíróságnál (AB) megtámadta, és a beadványról a testület valószínűleg csak hétfőn dönt.

Az ellenzék egyebek mellett azt kifogásolja, hogy Budapesten nem közvetlenül választják meg a fővárosi közgyűlési képviselőket, hanem a 33 fős testületnek - a főpolgármester mellett -automatikusan tagja lesz a 23 kerületi polgármester. Az egyes városrészek lakosságszáma közötti jelentős eltérés miatt sérül a választójog egyenlőségének elve, mert a közgyűlésbe kerülő polgármesterek megválasztásához szükséges szavazatok száma között akár ötszörös lehet a különbség.