Szeptemberben 12,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az élelmiszeráraknál azonban továbbra is 15 százalék feletti áremelkedést mértek. Bár ez alacsonyabb, mint az elmúlt hónapokban mért infláció, továbbra is Európa-rekorderek vagyunk. Az év hátralévő részében is folytatódik a csökkenés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett előrejelzése szerint. Az év végére egyszámjegyűre (7-8 százalék közé) is csökkenthet az infláció. 2025-ig pedig terveik szerint 2,5-3,5 százalékra mérséklik az áremelkedés ütemét, ekkor térhet vissza az infláció a toleranciasávba.

Ezért került a gazdaságpolitika fókuszába az elmúlt időszakban az infláció letörése. „Az út nagy részét már megtettük, de tovább kell csökkenteni” – mondta Virág Barnabás a jegybank alelnöke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közös sajtótájékoztatóján.

Kiemelte: meg kell teremteni a magyar gazdaságban annak a lehetőségét, hogy a fenntartható, folyamatos fejlődés biztosított legyen a jövő évtől. Ehhez először piaci versenyt igényel, ami növelheti a termelékenységet, ennek eredményeként pedig erős, fenntartható gazdasági növekedést lehet elérni.

A profitráták emelkedése és az árrések szélesedése a rendkívül változó közegben egy magasabb inflációt generált, ami a verseny elemzését igényelte. A GVH adatai szerint az infláció egyötöde ezekhez a tényezőkhöz kapcsolódott. A jegybanknak az infláció letörése és a gazdasági növekedés miatt fontos a verseny, a GVH-nak pedig a fogyasztói jólét biztosítása a célja – ezek a célok pedig szorosan összefüggenek egymással.

A jegybank alelnöke szerint fegyelmezett monetáris politikai döntéshozatalra és a verseny további erősítésére van szükség.

Új adatbázis

A sajtótájékoztatón bemutatták a GVH és az MNB közösen publikált versenystatisztika adatbázisát, amely a magyar gazdaság ágazataira vonatkozó, a verseny feltételeinek, illetve intenzitásának jellemzésére alkalmas éves szintű mutatókat tartalmaz. 80 alapmutató alapján, közel 20 évnyi adatot dolgoztak fel, átlagosan 200 ezer vállalat mérlegére vonatkozóan. Itt ön is megtekintheti az elkészült táblázatokat.

Céljuk, hogy nyilvánosan hozzáférhető adatokkal segítsék a piacelmélet, illetve versenypolitika kérdéseivel foglalkozó kutatókat, ezzel hozzájárulva hozzá a magyar gazdaságban zajló versennyel kapcsolatos kérdések elemzéséhez.

Az adatbázis időben hosszan mutat be folyamatokat, ugyanis 2003 és 2021 között tartalmazza a piaci információkat. Virág Barnabás szerint ez nagy lépés az adatvezérelt gazdaságpolitika felé. Az adatok gerincét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adta a vállalkozások mérlegei és eredménykimutatásai által, ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) is több kutatás-fejlesztési és importadatbázis érkezett.

Bak László, a GVH elnökhelyettese szerint a frissített versenystatisztika egyfajta piaci összképet ad, illetve lehetőséget biztosít az elmúlt évtizedek piaci koncentrációjának, fúziókontrolljának vizsgálatában. Emellett a piacra ki- és belépők számáról, termelékenységről és az árváltozás üteméről is szolgáltat információkat.

Elfogadhatatlanul magas infláció

Balatoni András, az MNB igazgatója elmondta: a transzparencia nagyon fontos számukra, ezért is tették bárki számára elérhetővé az adatbázist online formában, teljesen ingyen. A jegybank aktuális prognózisa szerint egyszámjegyűre csökkenhet az infláció, ugyanakkor „ez még mindig elfogadhatatlanul magas”, céljuk ugyanis a 3 százalékos fogyasztóiár-index elérése.

Az Európai Unióban 2021 óta kumuláltan nálunk nőtt az egyik legnagyobb mértékben a vállalatok profitabilitása, ami önmagában nem lenne gond, de közben az infláció is rekordmagasra emelkedett. Ha ilyen mértékben képesek profitot emelni a vállalkozások bizonyos ágazatokban, akkor ott piaci torzulás van, és a piacszerkezetek alapos felülvizsgálatára van szükség.

Kiemelte: az árfigyelő rendszer és a versenystatisztikai adatbázis is növeli a transzparenciát, ami pedig közvetetten növeli a piaci versenyt is.

„Olyan adatok, olyan iparági mutatószámok érthetők el a magyar gazdaságról, amely sok ország gazdaságáról nem. A versenyt nehéz egy mutatóval mérni, ezért jó, hogy 80 adatpontot is használunk.” – ezt már Berezvai Zsombor, a GVH főközgazdásza mondta. Ők is látják, hogy egyre több versenyhivatal próbálja mérni a piaci koncentráció változását.