A kormány kiemelt célja a fekete és szürke gazdaság elleni küzdelem, ezért szeretné visszaszorítani a készpénzes fizetést - mondta Kisgergely Kornél az NGM helyettes államtitkára a Napi Gazdaság A jövő fizetőeszközei című konferenciáján. A jelenlegi készpénz-túlsúlyos piaci helyzet ugyanis szerinte indokolatlanul torzítja is a piacot. A kormánynak komplex programja van, a kártyahasználat ösztönzésének tere az úgynevezett interchange (IC) díjak szabályozása lehet - tette hozzá.

Az államtitkár-helyettes emlékeztetett: a tranzakciós illeték bevezetésekor a bankokkal folytatott megbeszélések során abban állapodtak meg, hogy a befolyó bevételek fényében felülvizsgálják majd a döntést. Mivel az ebből várt bevételektől jelentősen elmaradtak a ténylegesek, ez a felülvizsgálat történt most.

Kapcsolódó

A pénzügyi tranzakciós illeték növelésének hétfői bejelentése nem veti vissza a kártyaforgalmat. Bár mind a készpénz felvétel, mind a banki tranzakció díja emelkedett, a két kulcs jelentősen különbözik, az előbbi nagyobb mértékű. Le szeretnék szoktatni az embereket arról, hogy a hónap elején nagyobb mennyiségű készpénzt vegyenek fel és ezt a pénzt használják kártya helyett - mondta a helyettes államtitkár.

Jelentős társadalmi előnyök

A helyettes-államtitkár megjegyezte, hogy Magyarországon az egymillió főre eső, a kereskedőknél, vendéglátóhelyeken működő POS terminálok száma uniós átlagnak 48 százaléka, aminek oka a kereskedők által fizetendő magas bankközi jutalék. Az elektronikus fizetőeszköz elterjedésének jelentős társadalmi előnyei lennének, ezek ösztönzése szükséges, a kártyahasználat részben a bankközi jutalék szabályzása által befolyásolható - vélekedett az államtitkár-helyettes.

Kép: Napi grafikonok

A magyar piacon továbbá nagyon magas a koncentráció, a bankközi jutalék pedig belföldön magasabb a határon átnyúló jutaléknál - tette hozzá -, ezért szerinte a szabályozónak lépnie kell. Kisgergely szerint egyebek mellett az Interchange díjak szabályozásával lehetne visszaszorítani a készpénzhasználatot és a kártyahasználatot ösztönözni. Ez nem az NGM ötlete volt kizárólag, hanem ez szerepel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Magyar Nemzeti Bank elképzelésében is - jegyezte meg.

A szaktárca, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), valamint az MNB készített már tervezetet a kereskedői költségek csökkentésére, de annak parlamenti beterjesztésével megvárja a július közepén megjelenő uniós irányelvet. A magyar elképzelés az, hogy a belföldi jutalék ne legyen több, mint a határon átnyúló jutalék uniós átlaga. Kisgergely szerint ősszel tárgyalhatja az Országgyűlés a bankközi jutalékot szabályozó törvényt, és azt jövő januártól lehet alkalmazni.

Az Európai Bizottság várhatóan július 17-én teszi közzé az Interchange díjra vonatkozó irányelv javaslatát, ami az államtitkárhelyettes szerint nem lesz ellentétes a kormányzati elképzelésekkel.

Kisgergely azt is elismerte, hogy a készpénzfizetés visszaszorítása önmagában nem csodafegyver, vannak olyan helyzetek, ahol ezek a törekvések nehézségekbe ütköznek, de ezeken a helyeken a kormány más módon próbálja a készpénzhasználatot nehezíteni. A kormány minden olyan elképzelést támogat, ami a készpénzfizetés visszaszorítását célozza - hangsúlyozta.

Mit akar az Európai Bizottság?

Martinovic Boris, a GVH antitröszt irodájának vezetője a várható új európai szabályozásról beszélt. Mint mondta, konkértumokat még nem nagyon lehet tudni, azaz még kérdés a jutalékok mértéke és a szabályozás alkalmazási módja, valamint az is, hogy az Európai Bizottság (EB) csak a határon átnyúló ügyleteket szabályozza-e majd, vagy a belföldi IC díjakat is szabályozzák majd, illetve az, hogy milyen kártyatípusokra vonatkozik majd az új irányelv. Martinovic Boris szerint azonban a piaci jelek arra utalnak, hogy az EB által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások lesznek a szabályozás alapjai. Az is elképzelhető, hogy pár év múlva eltörlik a bankközi jutalékokat - tette hozzá. (Az Európai Parlament e mellett lenne és 2017-től betiltanák a bankközi jutalékok felszámolását.)

A GVH szakembere szerint a készülő uniós szabályozás kulcskérdései a jutalék konkrét mértéke és a határon átnyúló elfogadás. Az Európai Bizottság egyértelműen a határon átnyúló szolgáltatások előtt álló akadályainak lebontása mellett áll, miután nagyon eltérőek a nemzeti szabályozások. Komoly akadályok között említette, hogy a kártyatársaságok különleges engedélyezési szabályrendszerei és díjai vannak, ami szintén elrettentő az alkalmazó számára. Az uniós testület szerint az akadályok lebontásával lehetne ösztönözni a piacot.

Csökkenhetnek a díjak

Martinovic Boris a fontos kérdések között említette, hogy az elfogadókat ne kötelezzék az értékesítés helye szerinti IC alkalmazására. Visa erre a felvetésre már vállalta, hogy a határon átnyúló elfogadást végzők szabadon választhatják meg a belföldi és külföldi díjak alkalmazásának lehetőségét - említette példaként a szakember, aki azt is hozzátette, hogy ezek a bizottsági törekvések elképzelhető, hogy eleve a díjak csökkenésével járnak majd, így nem is lesz a szükség a díjak pontos meghatározására.

Kép: Napi grafikonok

Az EB törekvéseire válaszként a Mastercard már jelezte, hogy a betéti kártyák IC díját 0,2, a hitelkártyák IC díját 0,3 százalékban maximálja. Később a Visa is hasonló díjakra vállalt kötelezettséget. Martinovic Boris azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a díjak mértékét ezeken a szinteken állapítaná meg az uniós szabályozás, vagy legalábbis ezek lennének az irányadóak. Emellett azonban érdekességként megjegyezte, hogy Lengyelországban - ahol egyébként nemzetközi szinten a legmagasabb, egy százalék feletti bankközi díjak vannak - végeztek egy kutatást, hogy mi lenne az a mérték, ahol a kereskedőnek már mindegy lenne, hogy az ügyfele készpénzzel vagy kártyával fizet-e. A lengyel piacra a legmagasabb értékre 0,18 százalékos mérték jött ki.

A kereskedőket nem érdekli

A GVH szakembere szerint a bizottság a transzparenciával is foglalkozni szeretne, ma ugyanis senki sem (kereskedők, fogyasztók) tudja, hogy pontosan milyen jutalékokat is kell fizetniük. Martinovic Boris szerint emiatt az is elképzelhető, hogy a részletes számla adása is kötelező lesz. Ennek azonban kérdéses a piaci hatása, miután az is kiderült, hogy a kereskedők nem kíváncsiak arra, hogy milyen ezeknek a bankközi díjaknak az összetétele.

Kép: Napi grafikonok

Szintén a nyitott kérdések között említette, a kártyaelfogadás kereskedők általi diszkriminálhatóságát - vagyis, hogy a kereskedő eldönthesse-e, hogy hitel- vagy betétkártya elfogadását preferálja a különböző IC díjak miatt. Az EP ebben a kérdésben a diszkriminálhatóság mellett, míg a bizottság inkább ez ellen van. Az viszont biztos, hogy ezen a téren is a harmonizálás felé indulnak el a dolgok - tette hozzá Martinovic Boris.

A várható változások között említette még azt is, hogy jelenleg túl sokféle IC díj van, amivel a kereskedők sem tudnak mit kezdeni. Boris szerint a Visa már itt is vállalt olyan kötelezettséget, hogy a jutalékok fajtáját csökkenti - vagyis itt vélhetően az egyszerűsödés és a díjak számának csökkenése felé mozdul majd el a piac.

Félnek a bankok

A konferencián felmerült problémára, miszerint az IC díjak alakításával kapcsolatban a bankok és kártyakibocsátók nem mernek lépni, mert félnek a GVH-tól, Martinovic Boris úgy reagált: a GVH mozgástere ezen a téren korlátozott. A hivatal egy jogalkalmazó szerv, ezért nincs olyan helyzetben, hogy engedélyeket, dokumentumokat adjon ki, amelyek birtokában a bankok nagyobb biztonságban éreznék magukat. Mindezek ellenére azonban próbál nyitott lenni és konzultációkat tart a piaci szereplőkkel, de ennél többet nem tehet - hangsúlyozta. Ugyanakkor úgy vélte: az elfogadói oldalon jó a verseny, de a kibocsátói oldal szabályozása terén egyet ért az EB törekvéseivel, vagyis, hogy a határokon átnyúló szolgáltatások akadályait le kell bontani. Ennek minden bizonnyal az lesz az eredménye, hogy még több külföldi jelenik majd meg a piacon.

A küszöbön álló változások fényében a konferencián felszólalók megemlítették, hogy két egymás ellen ható folyamat látszik kibontakozni: egyfelől az IC díjak mesterséges csökkentésére ható nyomás, másfelől pedig a tranzakciós illeték emelkedése. Több résztvevő véleménye szerint az IC díjak változtatását - legalábbis a magyar piacon mindenképpen - e két hatás fényében lenne érdemes vizsgálni, miután a bankkártya-kibocsátás költségekkel is jár és kérdés, hogy ez minek a kárára (például innováció, biztonság) mehet majd.

Martinovic Boris egy korábbi MNB tanulmányra hivatkozva, amely szerint 0,18 százalékos bankközi jutaléknál nem lesznek veszteségesek a pénzintézetek, míg 0,2-0,3 százalékos határon átnyúló jutaléknál már nyereségesek, úgy vélte, a jutalék korlátozása kompenzálható az éves kártyadíj 500 forinttal történő megemelésével. Ugyanakkor megjegyezte: nem az IC díjtól kellene annak függnie, hogy egy banknak megérje a kártyakibocsátás.