Május végére csaknem 42 milliárd forintra nőtt a magyar kórházak tartozása, az adósságállomány egyetlen hónap alatt 9 milliárd forinttal nőtt a Magyar Államkincstár friss adatai szerint. Idén, az első öt hónapban átlagosan 6,7 milliárddal duzzadt a kifizetetlen számlák értéke, szemben a korábbi évek havi 3-4 milliárdos átlagával.
Május végére minden tizedik kórház tartozása meghaladta az egymilliárd forintot, 4 intézményé a kétmilliárdot is. Május végén a Pécsi Tudományegyetem volt a legnagyobb adós 2,9 milliárd forinttal, második a Szegedi Tudományegyetem 2,7 milliárddal. Utóbbi egyetemi klinika a májusi 669 milliós plusszal viszont első a havi növekedést illetően. Több mint kétmilliárddal (2,2 milliárd forint) tartozik még a Debreceni Egyetem, ahol viszont májusban 103 millió forinttal csökkentették az adósságállományt.
A nagy kórházak közül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiben is meghaladta a 2 milliárdot (2,18 milliárd) a tartozások értéke, a havi növekedés itt megközelítette a félmilliárd forintot.
Kétmilliárdhoz közelít a Péterfy Sándor utcai kórház adóssága (1,9 milliárd forint), ahol félmilliárdot meghaladó pluszt hoztak össze májusban.
A májusi növekedésben kiugróan sokat hozott össze a Dél-pesti Centrumkórház (440 millió forint), a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (391 millió), a Békés megyei kórház (298 millió forint), a Fejér megyei kórház (345 millió forint), az Észak-Közép-Budai-Centrum, lánykori nevén János kórház (411 millió), a Bajcsy kórház (330 millió), és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kórház (421 millió).
Megérkezhettek a Covid-eszközök számlái
A MÁK májusi számai a reálisan jósolt adósságnövekedés (3-4 milliárd) több mint kétszeresére rúgnak. A durván romló adatok hátterében ezúttal több tényező is állhat az adósságot folyamatosan gerjesztő rossz finanszírozási struktúra, és az alulfinanszírozottság mellett - kommentálta a friss számokat lapunk kérdésére Rásky László, a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
Az egyik lehetséges ok, hogy májusra megszűnt a plusz forrás formájában a kórházakba érkező kormányzati támogatás, a másik, hogy a koronavírus-járvány harmadik hullámának berobbanásakor, márciusban berendelt eszközök 60 napos fizetési határidejű számlái májusban járhattak le, jelentősen megdobva ezzel a tartozások volumenét. Mással nem nagyon magyarázható ez durva növekedés, az elektív műtétek ugyanis még nem indultak el, s a covidos kórházi betegek száma is megcsappant, bár ellátásuk májusban is komoly nyomás alatt tartotta a kórházakat.
Összességében abból, hogy olyan intézményeknél is felhalmozódtak a kifizetetlen számlák, amelyeknél korábban sosem, az látható, hogy valami nagyon nincs rendben a rendszerben, s arra sem volt még eddig példa - kivéve az elhúzódó konszolidáció kifizetésekor, 2015-ben - hogy május végére meghaladja a 40 milliárdot a tartozásállomány - tette hozzá Rásky.
7 éve nem változott a dologi kiadásokra, azaz a tényleges gyógyításokra fordítható összeg
A kórház adósság növekedését Covidtól és béremelésektől függetlenül is kódolja az alulfinanszírozottság. Noha a kormányzati kommunikációból más sem folyik, mint az, hogy mennyivel több forrást kap folyamatosan az egészségügy, a valóság ezzel szemben az, hogy a gyógyítást szolgáló dologi kiadásokra 7 éve, azaz 2014 óta lényegében ugyanannyi pénz -220-230 milliárd forint - jut a költségvetési előirányzatok szintjén.
A tényleges költést a dologi kiadásokat terhelő bérverseny, valamint a kényszerű konszolidációra fordított forrás emeli csak meg. Utóbbi betervezésével nem kellene már májusban 40 milliárdos tartozásokkal szembesülni.
Legolvasottabb

Összefutott Zelenszkijjel Orbán, ezt mondta neki

25 ezer eurós csodával száll szembe Kínával a Telsa és a Volkswagen

„Megtanultunk együtt élni azzal, hogy Orbán a mikrofonba üvöltözik”

Felkaptak az influencerek egy vasútvonalat, percek alatt elfogynak a jegyek

Katasztrófa közelít, tömködhetik a milliárdos lyukakat
