A csúcs előkészítését ismerők elmondták, hogy Orbán Viktor levélben jelezte kezdeményezési szándékát Jean-Claude Junckernek és Donald Tusknak, az Európai Bizottság, illetve az Európai Tanács elnökének.

Az egyik forrás közölte, hogy migráció témájában a tagállami vezetők három "építőelemre" összpontosítanak majd, s hangsúlyt fog kapni az is, hogyan lehet a migránsokat hazájukban reintegrálni. A három "építőelem" a szolidaritás, a migrációs teher megosztása a tagállamok között, a migránsok hazatérésének segítése és az együttműködés partnerországokkal. Az uniós vezetők várhatóan felhatalmazást adnak majd, hogy ősszel megvalósuljon Máltán a csúcstalálkozó afrikai vezetőkkel a földközi-tengeri migrációs válság kezelésére. Ezzel összefüggésben vitatják majd meg, hogy Magyarországon is legyen ilyen a nyugat-balkáni helyzetről.

Arról a bizottsági javaslatról, hogy az unióba jellemzően Dél felől érkező menedékkérőket kötelező kvóták alapján osszák szét a tagállamok között, egy neve mellőzését kérő tisztviselő úgy fogalmazott, hogy április óta világos, hogy ez sosem fogja elnyerni a tagállamok támogatását. Az Európai Tanács korábban az önkéntes alapú tehermegosztás igényét fogalmazta meg.

"Az nem fog menni, hogy Brüsszel rákényszeríti a tagállamokra a kvótákat" - jelentette ki a csúcstalálkozó szervezésének egyik bennfentese. Egy másik forrás pedig hozzátette: a szolidaritást nem lehet kierőszakolni. A tisztviselő arra is kitért, hogy ez könnyen visszafelé sülhetne el.

"A kötelező kvóták körül nem lehet konszenzust kialakítani" - jelentette ki az egyik forrás, rámutatva, hogy 12-13 tagállam ezt határozottan ellenzi, egy másik tucatnyi elfogadná, de kifogásolja a részletkérdéseket, és körülbelül kettő kevesli a szétosztandó 40 ezer menedékkérőt. Kitért arra is, hogy ugyanakkor megoldást kell találni a problémára, ami jelenleg azt jelenti, hogy a "nem hivatalos relokáció" jelenleg is zajlik, csak éppen a migránsok maguk döntik el, hogy melyik tagállamba mennek.

A tisztviselő rámutatott, hogy 50-ről 60 millióra emelkedett a világban azok száma, akik jogosultak nemzetközi oltalomra, egyre több a határátlépés, és ez a következő hónapokban és években is megoldandó probléma lehet.

A névtelenséget kérő tisztviselő elmondta, hogy "felkeltette a figyelmet" az a szerdán cáfolt keddi hír, hogy Magyarország felfüggeszti az úgynevezett Dublin III. rendelet alkalmazását, azt mondja, hogy nincsenek meg a kellő kapacitásai az itt regisztrált menedékkérők visszafogadására, ezért visszaszállításuk átmeneti szüneteltetését kéri. Ezzel kapcsolatban az uniós forrás is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy jelenleg több a menedékkérő Magyarországon, mint Olaszországban, és többségük már nem Koszovóból érkezik.

"Az egyoldalú megoldások megszaporodása nem előremutató, nagyon káros is lehet" - fogalmazott az anonimitást kérő uniós tisztviselő.

Egy másik diplomata arra mutatott rá, hogy Magyarország a dublini rendeletnek eleget téve a belépők 95-97 százalékát ujjlenyomattal együtt nyilvántartásba veszi, viszont túlnyomó többségük nem Magyarországon lép be először az unió területére. Egy 2013-as ítéletében az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy Görögországba nem szabad migránsokat visszaszállítani, mert ott nem lennének garantálva az őket megillető alapvető jogok, Görögországban gyakorlatilag nem megfelelő a menedékkérelmi rendszer. Viszont ez az ítélet sem ad Görögországnak felmentést az alól, hogy neki is alkalmaznia kellene a dublini rendeletet, s regisztrálnia kellene a menedékkérőket. Egy diplomata rámutatott, hogy az ítélet gyakorlatilag kivette Görögországot a dublini rendszerből, ami a visszaszállítást illeti, miközben Athén a schengeni övezet tagja.

Éppen ezért hangsúlyozta a diplomata, hogy rendszerszintű és földrajzilag kiegyensúlyozottabb megoldásra lenne szükség, mert miközben az intézkedések a Földközi-tengerre összpontosítnak, a Nyugat-Balkánon keresztül már több ember érkezik, s a földközi-tengeri intézkedések is ebbe az irányba terelik az Európába igyekvőket. Ha így megy tovább, 120 ezren fogják idén átlépni a magyar határt - figyelmeztetett egy forrás, arra is felhívva a figyelmet, hogy a megnövekedett beáramlás miatt más tagállamok felgyorsították a dublini rendelet alapján való visszatoloncolásokat, így kerülhet Magyarország migrációs harapófogóba.

Emellett a csúcson téma lesz a gazdasági és monetáris unió továbbfejlesztésére, távlati jövőjére vonatkozó javaslat, a tanács várhatóan támogatásáról biztosítja a tagállamok gazdaságpolitikáját összehangolni hivatott úgynevezett európai szemesztert lezáró országspecifikus ajánlásokat.

David Cameron brit kormányfő emellett várhatóan tájékoztatást ad a Nagy-Britanniában tartandó népszavazásról, amely az ország uniós tagságáról hivatott dönteni. Az előkészítést ismerők nem számítanak nagy vitára ebben a témában, mert a brit kormányfő már több kétoldalú megbeszélést is folytatott erről kollégáival.

Pénteken a digitális egységes piac, valamint a védelem kerül majd napirendre, amellyel összefüggésben a csúcstalálkozóra Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is meghívást kapott.