Annak ellenére, hogy Magyarország korábban megvétózta a megállapodást, az Európai Tanács úgy határozott, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, illetve Grúziának tagjelölt státuszt adnak, továbbá egyeztetést kezdenek Bosznia-Hercegovinával.

A várva várt lépés meglepő módon a csúcstalálkozó első napján történt, annak a várakozásnak a közepette, hogy Magyarország lesz a fő buktatója a háború sújtotta ukrajnai gazdaság életben tartását célzó, 50 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagról szóló megállapodásnak, valamint a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdésének – számolt be az Euractiv.

Kapcsolódó

Előre egyeztetett megoldás

Az Európai Tanács határozatot hozott, amelyet a Tanács egyetlen tagja sem ellenzett – mondta a döntés után egy magas rangú európai tisztviselő újságíróknak Brüsszelben.

Több EU-diplomata pedig arról számolt be, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke elhagyta a termet, amikor megszületett a bővítésről szóló határozat.

Orbán előre egyeztetett és konstruktív módon egy pillanatra távol maradt a teremből – erősítette meg egy uniós tisztviselő. A Brüsszelben „konstruktív tartózkodásként” elhíresült lépés tette lehetővé az uniós vezetők egyhangú döntését.

Ha valaki hiányzik, akkor hiányzik. Jogilag teljesen érvényes így a döntés

– tették hozzá a képviselők.

Orbán Viktor a közösségi médiában kijelentette: „A csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával rossz döntés. Magyarország nem vett részt a döntésben”.

Videóüzenetében úgy fogalmazott: az adott körülmények között teljesen értelmetlen, irracionális és téves döntés tárgyalásokat kezdeni Ukrajnával, és ezzel kapcsolatban Magyarország nem változtat álláspontján.

Pedig nincs miről beszélni

Korábban, az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások napközbeni vitájában az volt a lehetséges kompromisszum, hogy elvileg döntenek a lépésről, de egyúttal megállapodnak arról is, hogy a tárgyalások első fordulójáig szükséges további döntés nem születik a következő rendes EU-csúcsig, amely jövő márciusban ül össze.

Orbán Viktor a vitában azt mondta, hét előfeltételt szabtak a csatlakozási folyamat további lépéseihez, és ezek közül az EU Bizottság elemzése szerint is három nem teljesült a közelmúltban.

Éppen ezért jelenleg nincs miről beszélni – jelentette ki a magyar miniszterelnök a Süddeutsche Zeitung tudósítása szerint.

Mint írják, a kormányfő kategorikusan visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a vétójogát arra akarta volna felhasználni, hogy uniós forrásokat szabadítson fel hazája számára.

Ez nem üzletről szól, hanem Magyarország kiáll az elvei mellett – jelentette ki.

„Nem vagyunk magyar bazárban”

Fontos számunkra, hogy most meghatározzuk azt az irányt, amely előremozdítja a csatlakozási folyamatot itt Európában, és ez egy olyan döntés, amelyet minden tagállam támogat – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár. Más uniós kormányfők is hasonló nyilatkozatokat tettek. Ha Ukrajnát nem támogatja az EU, az Putyin orosz elnök győzelme lenne – mondta Leo Varadkar ír miniszterelnök. A csúcs megkezdése előtt pedig belga kollégája, Alexander De Croo személyesen rótta meg Orbán  Viktort a vétó miatt. 

Nem vagyunk egy magyar bazárban, ahol egy dolgot felcserélhetnénk a másikra - fogalmazott annak kapcsán, hogy a vádak szerint a magyar kormányfő az unió pénzekért cserébe akasztotta volna meg a folyamatot.

A Süddeutsche Zeitung információi szerint Orbánt Scholz kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hívta félre csütörtök reggel. A nap során még semmi nem utalt arra, hogy a magyar kormányfő meggondolja magát, ám néhány órával később Michel az X-en teljesen váratlanul bejelentette a megállapodást.

 

Németország korlátozni akar, Orbán makacs maradt

A csúcstalálkozó első napjának másik nehéz témája volt az EU Bizottság javaslatainak megvitatása a hosszú távú uniós költségvetés emelésére. Németország és más nettó befizetők világossá tették, hogy valójában csak az Ukrajna számára szükséges új pénzügyi segélyekhez kívánnak nagy összegű kiegészítő forrást biztosítani, nem pedig például az ipari versenyképesség és az EU migrációs politikájának előmozdítására. Csütörtök este valószínűnek tartották a résztvevők, hogy a csúcstalálkozó végére ebben a kérdésben kompromisszum születik, amellyel mintegy 17 milliárd euró támogatást és 33 milliárd euró hitelt biztosítanak Ukrajna számára a következő négy évben. Az olyan országok kérésére pedig, mint Olaszország, egyszámjegyű milliárdos összeg juthat a verseny elősegítésére és a migrációs politikára.Orbán Viktor egyébként makacs maradt, amikor Ukrajna jövőbeni pénzügyi megsegítéséről volt szó. Továbbra is elutasította a minden más uniós ország által támogatott tervet az 50 milliárdos segélycsomagról, a befolyása azonban ebben a kérdésben kevésbé erős. Míg a csatlakozási tárgyalások csak egyhangúlag kezdődhetnek meg, az EU többi tagállama szükség esetén Magyarország nélkül is hajlandó az uniós költségvetésen kívülre emelni Kijev új pénzügyi támogatását.

Moszkvát felbőszíthetik a történtek

A váratlanul határozott fordulat ugyanakkor valószínűleg felbosszantja Moszkvát, főként, hogy a politikai döntés meghozatala után azonnal megkezdődhet a tárgyalási keret technikai előkészítő munkája, és az EU végrehajtó testülete máris készen áll tárgyalócsoportjait Kijevbe és Kisinyovba küldeni – közölték brüsszeli források.

A szűrési folyamat általában egy-két évig tart, de az EU illetékesei gyorsan akarnak haladni, és úgy gondolják, hogy hat hónapon belül lebonyolódhat az átvilágítás.

Az EU-csúcs döntése Ukrajnáról jelentősen befolyásolja azt a nagyobb kérdést, hogy a háború vagy a béke, a diktatúra vagy a demokrácia, a szétesés vagy az integráció Európája felé haladunk-e – állapította meg az észtországi Eesti Päevaleht.