A testület a legnagyobb ellenzéki erőtől, a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz kötődő Desiderius Erasmus Alapítvány (DES) ügyében kimondta, megsértette a pártok esélyegyenlőségének elvét, hogy az alapítvány 2019-ben nem kapott költségvetési támogatást.

Az ítélet szerint a pártokhoz közel álló alapítványok állami támogatásáról nem lehet évről évre külön, az államháztartásról szóló törvényben dönteni, hanem önálló jogszabállyal állandó rendszert kell felállítani.

Kizárhatók a szervezetek az állami támogatásból

Ugyanakkor nem kötelező minden alapítványnak automatikusan közpénzt juttatni, ki is lehet zárni szervezeteket az állami támogatásból, ha ezt követeli az alkotmányos rend védelme – fejtették ki az alaptörvénnyel ellentétes törekvések gyanúja miatt a szövetségi alkotmányvédelmi hatóság (BfV) állandó megfigyelése alatt álló AfD-hez közel álló alapítvány ügyében hozott ítéletben.

A 2017-ben alapított DES egyszer sem kapott még állami támogatást, de az alkotmánybíróság csak a 2019-es és a 2022-es államháztartási törvényre vonatkozó indítványokat fogadta be, és a 2022-es évről külön eljárásban dönt majd.

Több országban foglalkoztatnak dolgozókat

A Bundestag valamennyi pártjához kötődik egy-egy alapítvány, a CDU-hoz például a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS), a kormányzó szociáldemokratákhoz (SPD) a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) áll közel. Működésükre évente nagyjából 600 millió eurót fordítanak, a költségvetési támogatást a választási eredmény alapján osztják szét, a DES kizárásával.

Az alapítványok nemcsak Németországban, hanem külföldön is tevékenykednek, együttvéve több mint kétezer embert foglalkoztatnak és háromszáznál is több irodát, képviseletet tartanak fenn.

Feladatuk az adott – német vagy külföldi – közösség, társadalom politikai képzése, a tehetségek támogatása és a Németországgal folytatott fejlesztési együttműködés ösztönzése.