Egy kínai vadászrepülőgép három méternyire megközelítette az amerikai légierő B-52-es bombázóját, amely kedden a Dél-kínai-tenger felett repült – közölte az amerikai hadsereg. A kínai pilóta „nem biztonságos és szakszerűtlen módon repült, rossz repülési gyakorlatot tanúsított azzal, hogy ellenőrizetlenül túlzott sebességgel közeledett, a B-52-es alatt, előtt és 10 lábon belül repült, és mindkét repülőgépet az ütközés veszélyének kitette” – áll az amerikai Indo-csendes-óceáni Parancsnokság csütörtöki közleményében.

A hír akkor érkezett, amikor Joe Biden elnök várhatóan beszélni fog Vang Ji kínai külügyminiszterrel pénteken a Fehér Házban – jelentette csütörtökön a CNN. Nem világos, hogy a találkozó hivatalos megbeszélés lesz-e, vagy inkább egy kötetlenebb találkozó. Vang várhatóan csütörtökön Antony Blinken külügyminiszterrel, pénteken pedig Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval is találkozik.

Joe Biden és Hszi Csin-ping kínai elnök a jövő hónapban San Franciscóban megrendezésre kerülő APEC-csúcstalálkozó keretein belül is találkozhat, bár még egyik fél sem erősítette meg a véglegesített terveket.

Washington és Peking egymásra mutogat

Az Egyesült Államok és Kína csütörtökön egyaránt olyan felvételeket tett közzé, amelyeken provokatív manőverekkel vádolják egymást a Dél-kínai-tengeren és környékén, fokozva a vitatott vízi útvonal körüli feszültséget.

A kínai védelmi minisztérium a szokásos sajtótájékoztatója során tette közzé a videót, amely szerint az amerikai vadászgép „közeli zaklatást hajtott végre” a Dél-kínai-tengeren augusztus 19-én rutingyakorlatot végző kínai haditengerészeti munkacsoport ellen. A kínai védelmi minisztérium szóvivője szerint a videó azt mutatja, hogy az amerikai fél az igazi provokátor. Vu Qian szerint az amerikai hadihajó akciói „veszélyeztetik Kína nemzetbiztonságát”, ezért országa minden szükséges intézkedést megtesz a nemzeti szuverenitás határozott védelme érdekében.

A Pentagon Indo-csendes-óceáni térség biztonságáért felelős vezető tisztviselője, Ely Ratner e hónap elején azt mondta, hogy az Egyesült Államok az elmúlt két évben a Kelet- és Dél-kínai-tenger felett több esetben tapasztalt „kényszerítő és kockázatos” magatartást kínai pilóták részéről amerikai repülőgépek ellen, mint az azt megelőző teljes évtizedben.

2021 ősze óta több mint 180 ilyen incidenst láttunk. Ez egy összehangolt kampány ezekre a kockázatos tevékenységekre, hogy kikényszerítsék a törvényes amerikai műveleti tevékenység megváltoztatását

– hangsúlyozta Ratner.

A Pentagon idei erőfeszítései a kínai katonai vezetéssel való kapcsolatfelvételre válasz nélkül maradtak, és az amerikai tisztviselők egyre inkább aggódnak a két ország közötti párbeszéd hiánya miatt. Peking megszakította a kommunikációt, miután Nancy Pelosi akkori házelnök tavaly Tajvanra látogatott, feldühítve ezzel a kínai vezetőket.

Kína már most is rendelkezik több mint egymillió katonából álló állandó hadsereggel, a világ legnagyobb haditengerészetével a hajók száma alapján és a térség legnagyobb légierejével. Peking vitathatatlan szuverenitást követel a Dél-kínai-tenger szinte teljes területe felett, és katonai erejét arra használja, hogy érvényt szerezzen szuverenitási igényeinek a vitatott vizeken és azon túl, beleértve Tajvant is.