A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Lendületesen pörög a budapesti bérlakáspiac, de még ennél is jobban mehetne, ha az új vagy újszerű lakások kínálata szélesebb lenne − mondja Lantos Anikó. A keresők ma nagyjából három csoportra oszthatók, s közülük a kvalifikált, kifejezetten jól szituált, jól tájékozott, 25−45 közötti korosztályhoz tartozó párok vagy egyedülállók közül sokan igazi otthont keresnének ebben a formában. Hosszú távra bérelnének új vagy újszerű, egyedi mérőórás, erkélyes, teraszos, lakóparki, társasházi lakást, csakhogy ezekből a kívántnál sokkal szűkebb a kínálat. A jó helyen lévő, igényes, nappali-hálós vagy nappali-kéthálós, üres vagy modernül bútorozott lakásokból 70−100 ezer forint közötti bérleti díjért bármennyit ki lehetne adni ennek a körnek, ők ugyanis hosszabb távon sem gondolkodnak vásárlásban, vagy mert már megégették magukat a hitellel, vagy egészen egyszerűen nem akarnak ilyen bizonytalan gazdasági helyzetben hosszú távon elköteleződni − véli a szakember.

A keresők másik körének soha nem volt elég pénze ahhoz, hogy vásárlóként jelenjen meg a piacon, kényszerből bérel, de már nagyon rutinosan válogat a 40−70 ezer forintért kínált lakások között. Rendszerint alacsonyabb jövedelmű párok vagy barátok, barátnők, vidékről felköltöző fiatalok alkotják ezt a tábort, akik az átlagosan rendbe tett, tiszta, üres lakásokba beköltöznek, a retró bútorokkal még telezsúfolt, hatvanas évekbeli atmoszférát sugárzóakba azonban már ők se. Lantos Anikó szerint ez óriási változás a közelmúlt bérleti piacához képest. Nemrégiben ugyanis még ezeket a lakásokat is kivették, ma már azonban még árengedménnyel sem költözik senki harminc évvel ezelőtti díszletek közé. Úgy tapasztalja, a retró fürdőszoba és konyha még a nagyon limitált büdzséjű keresők körében sem elfogadható, még akkor se, ha egyébként tiszta és üres a lakás. Erről egyébként tapasztalatai szerint nagyon nehéz meggyőzni a berendezési tárgyakhoz ragaszkodó tulajdonosokat.

Nem kevesen kifejezetten drága, exkluzív házaikat 3000−4000 eurós bérlőiknek hagyva, maguknak 1000−1500 eurós, nagyon igényes lakásokat bérelnének, de Lantos Anikó szerint ennek a körnek sem könnyű kielégíteni az igényét. Budán folyamatos az érdeklődés, de az ilyen kategóriájú házak, lakások zöme a kilencvenes években épült, akkori technikai, műszaki felszereltséggel, nyílászárókkal, fűtő-hűtő berendezésekkel, amelyek viszont ezért az árért nem ütik meg a kívánt mértéket. Ugyanakkor hosszú távú bérlők kedvéért egyes tulajdonosok hajlandóak milliós nagyságrendű beruházást bevállalva konyha-, fürdőszoba-berendezést cseréltetni vagy a kívánt színűre festetni a falakat − teszi hozzá.

A lokáció mellett a teljes lakásbérleti költség a legmeghatározóbb szempont, vagyis a nettó bérleti díjon túl a rezsire is nagyon odafigyelnek a leendő bérlők. A fűtés miatt ezért még a kisebb garzonoknál is szempont a nyílászárók állapota − hangsúlyozza Lantos Anikó. Sok olyan kereső is van a piacon, aki a saját eladhatatlan vagy drágán fenntartható ingatlanjából menekülne kisebb, olcsóbb bérű lakásba, míg a sajátját eladja vagy kiadja. Tapasztalatai szerint akadnak, akik már 20 ezer forint bérletidíj-különbségért hajlandóak költözni, főleg ha még a rezsin is nagyot spórolnak ezzel.

Átlagosan 1000 forint ma a budapesti lakások négyzetméterenkénti bérleti díja, s a középkategóriából eltűnt a 20-30 százalékos korábbi plusz, amennyivel a bel-budai lakások drágábbak voltak pesti társaiknál. Mint mondja, nehéz a háziállattal költözők élete, a tulajdonosok zöme elzárkózik a kutyák, macskák beengedésétől, miként a bejelentkezési szándékot is hárítják a legtöbben.

Befektetői szemmel az új vagy újszerű garzonokban lát leginkább fantáziát, mert míg ezek 60−65 ezer forintért kiadhatók, a valamivel nagyobb lakások bérleti díjában nem realizálható a vételárban meglévő jelentős különbség.