Mind az Európai Unió tagállamaiban, mind pedig az azon kívüli országokban a kanyarós megbetegedések számának növekedése figyelhető meg.

Tavaly összesen 2361 megerősített kanyarós esetet jelentettek az Európai Unió 23 országából. Az esetek többségét Romániában (1755), Ausztriában (186), Franciaországban (118), Németországban (82), Belgiumban (69), Lengyelországban (37), Olaszországban (44), Spanyolországban (13) és Svédországban észlelték (11). 

Kapcsolódó

2024. február 5-6. között már 1861 új kanyarógyanús vagy igazolt esetet közöltek az Európai Unió kilenc országából, ennek tekintélyes részét (1737) Romániából.

Összességében ennél azonban sokkal súlyosabb lehet a helyzet: a román Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) adatai szerint 2023. január elsejétől 2024. február 25-éig összesen 6589 kanyarós megbetegedésre derült fény. A legtöbb esetet Erdélyben, azon belül is Brassó (1263) és Maros (968) megyékben, valamint Bukarestben (877) jegyzik. Két kisgyermek halt meg a járvány során, egyikük sem volt beoltva és más betegségben is szenvedtek. 

A keleti szomszédunkba utazóknak oltástól függetlenül fokozott óvatosságot javasolnak.

A fennmaradó 124 megerősített esetet Ausztria (27), Észtország (1), Németország (18), Magyarország (6), Görögország (3), Izland (1), Írország (1), Olaszország (27) és Portugália (6) jelentette. Idén 4 kanyaróval összefüggő halálesetről számoltak be az Európai Unió nemzeti hatóságai. 

Ami a tavalyi évet illeti, összesen 40 299 esetet jelentettek a WHO/EURO regionális irodáján keresztül az EU-n kívüli országokból, főként Kazahsztánból ( 13 662), Oroszországból (10 954), Kirgizisztánból (5 486), Törökországból (4 559), Azerbajdzsánból (3316), Üzbegisztánból (1026) és Örményországból. (518). Az Egyesült Királyságban 368 megerősített kanyarós esettel találkoztak. 

Halálos veszély fenyegeti a gyerekeket az Európában terjedő kór miatt

A megbetegedések növekvő tendenciáját aggasztónak tartja az Európai Unió egészségügyi és élelmiszer-biztonsági biztosa >>>

A hazai lakosság döntő többsége védett a kanyaró ellen, amely egyrészt a betegség természetes átvészelésének, másrészt a következetesen végrehajtott kanyaró elleni védőoltásoknak köszönhető – írta az NNGYK.

A cseppfertőzés útján terjedő kanyaró lázzal, köhögéssel, orr-garat huruttal, kötőhártya-gyulladással és bőrkiütéssel járó betegség, amely tüdő-, vagy akár agyhártyagyulladáshoz is vezethet, egyes esetekben a betegség halálos kimenetelű is lehet. A kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A bőrkiütések a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A betegség természetes úton történő átvészelése élethosszig tartó védettséget biztosít.

Mivel a betegségnél csak tüneti kezelés áll rendelkezésre, a leghatékonyabb védekezés ellene a két dózisból álló védőoltás, amelyet kombinált MMR oltóanyaggal végeznek.

Magyarországon szinte minden 15 hónapos és 11 éves gyereket beoltanak kanyaró ellen, egy-egy korosztályban az átoltottság legalább 98 százalék.

Hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 21 évben a behurcolt fertőzéssel összefüggő esetből összesen 81-et jelentettek. A WHO európai régiójában 2022-ig hazánk is igazolta, hogy legalább 36 hónapig nem fordult elő a kanyaró járványos terjedése, azaz a betegség behurcolása után nem kezdődött meg a hazai terjedés, így Magyarországon elimináltnak tekinthető a betegség.