Az IKT (infokommunikációs technológiák) szektor jelentős mértékben járul hozzá a GDP-hez (5,4 százalék 2021-ben), kiemelt foglalkoztató (közel 172 ezer munkavállaló), illetve a digitalizáció és technológiai diszrupció (azaz teremtő rombolás) révén más ágazatok teljesítményére is pozitív hatással bír – közli a kormány a versenyképességi stratégiájáról szóló jelentésben.
A 2030-ra vizionált állapotokat illetően 4 fő megállapítást tesznek, ennek alapján az egyik, hogy a kitűzött céldátumra Magyarország élen jár az IKT gyártás hozzáadott értéke tekintetében az Európai Unión belül. Ezen felül azt várják, hogy a vállalatok által megvalósított beruházások több mint 50 százalékát az Ipar 4.0 megoldások teszik ki, illetve a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezések hulladékának közel 100 százalékban történő újrafeldolgozásához a technológia adott lesz. Végül pedig – de nem utolsó sorban – célként jelölik meg, hogy a telekommunikációs infrastruktúra világszínvonalon biztosítja a modern ipar háttérinfrastruktúráját.
Az alágazatokat 3 fő csoportra bontják:
- számítástechnikai és telekommunikációs eszközök gyártása
- IT szolgáltatások (beleértve startupok)
- telekommunikációs szolgáltatások
Az egész világ a digitalizációra koncentrál
Nézzük meg közelebbről, hogy milyen európai, illetve globális tényezők határozzák meg ezt a szektort.
A stratégiai jelentés szerint az IKT szektor a világ GDP-jének 7,7 százalékát tette ki 2022-ben, és Ázsia a legmeghatározóbb régió, az árbevétel 33 százalékát állította elő 2022-ben. Vezető pozícióját a további 10,2 százalékos éves átlagos növekedési ütem erősítheti meg 2022 és 2027 között.
A kormány versenyképességi prognózisa szerint 2022 és 2027 között a legnagyobb növekedés az IT szolgáltatások piacán várható, mérsékeltebb bővülésre lehet számítani a számítástechnikai eszközök gyártása és a telekommunikáció alágazatokban. Mindez annak fényében érdekes leginkább, hogy a technológia korunk világának legfőbb geopolitikai színtere. Ráadásul az USA és Kína közötti technológiai harc folytatódik: az Egyesült Államok korlátozza Kína hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz, Kína pedig egyre jobban az önállóságra törekszik.
Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy
a technológiai szabályozások körül fokozódnak a feszültségek az USA, az Európai Unió és Kína között, elég ha csak az adatvédelemre, a mesterséges intelligenciára és kiberbiztonságra gondolunk. Utóbbi kapcsán egyre több szó esik a kiberhadviselésről, amikor digitális technológián keresztül támadják meg a létfontosságú kormányzati és vállalati rendszereket.
Szintén fontos pont a szektorban, hogy a vezető technológiai vállalatok egyre nagyobb mértékben kívánják birtokolni a piacot. Ilyenek például a felvásárlások a szolgáltatások bővítéséhez, vagy saját optikai kábelek létesítése az óceán alatt.
Kritikus pont volt a pandémia, hiszen a covid-világjárvány alaposan átrendezte a munkaerőpiacot: előtérbe került az otthoni/hibrid munkavégzés, emiatt megnőtt a kereslet az IKT szektor összes terméke és szolgáltatása iránt.
A covid-hatás felturbózta a folyamatokat
Szintén a pandémia hatására – különösen az IT-szolgáltatások területén – megnehezedett a munkaerő megtartása az alacsonyabb bérszintű országokban, hiszen a jó szakembereket azonnal elcsábították a tehetősebb vállalatok. Később viszont lecsengett ez a hullám, és vállalatoknál tapasztalható költségmegszorítások, illetve a megugró infláció miatt nehezen tudtak elhelyezkedni azok a szakemberek, akik éppen váltottak volna.
Az új technológiák azonban rohamosan fejlődve alakítják át a mindennapjainkat és a gazdaságot, ebben az évtizedben magas piaci növekedés és széles körű vállalati alkalmazásuk várható, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára és az IoT-re.
Ennek kapcsán azt jósolják, hogy jön a diszruptív technológiák térnyerése. A három legnagyobb jelentőségű technológiai trend
- a felhő (2022-es piacméret: 546 milliárd dollár),
- az IoT (400 milliárd dollár)
- és az MI (87 milliárd dollár).
Több ágazat is epedve várja az okos-megoldásokat
2022-ben a magas jövedelmű országok lakosságának 92,4 százaléka rendelkezett internet hozzáféréssel, ez az arány a közepes jövedelmű országokban 56,1-79,1 százalék, míg az alacsony jövedelmű országokban 26,4 százalékvolt.
Ugyanebben az évben 6,6 milliárd volt a globális okostelefon-felhasználói bázis mérete, ami 2028-ig várhatóan 19,1 százalékkal nő.
Kapcsolódó
Az „okosságokat” illetően kiemelik, hogy az okos városok kialakításához megbízható hálózati infrastruktúra szükséges, hiszen a fejlődésüket az IKT szektor technológiai vívmányai alapozzák meg (például 5G hálózatok kiépítése, IoT eszközök alkalmazása a közlekedésben).
Szintén növekvő igény mutatkozik a szektor technológiai fejlesztései iránt az egészségügyben, amelyek csökkenthetik az ellátás túlterheltségét, így például a hordozható eszközökkel idősek állapotának nyomon követése, vagy a telemedicina keretében nyújtott szolgáltatások.
Zabálja a szektor az energiát
A versenyképességi stratégiai jelentés szerint a szektorhoz tartozott a világ energiafelhasználásának 7 százaléka 2022-ben, ez az arány pedig az IT szolgáltatások és a hálózati infrastruktúra bővülése miatt 13 százalékra nőhet 2030-ig.
További érdekesség, hogy 2022-ben az IKT ágazat volt felelős a globális üvegházhatású gázkibocsátás 3-5 százalékáért.
A fentebb említett pandémia-hatás nem csak a munkaerőpiacra hatott komolyan, hanem főként ez okozta a félvezetőket illető hiányt, ami akadályozza a digitális átálláshoz szükséges eszközök gyártását.
2020-ban a globálisan készített chipek csupán 10 százaléka került az Európai Unió területén legyártásra így importfüggés alakult ki,
melyre reakcióként született meg a Chips Act, amely a félvezetőhiány leküzdése érdekében a hazai termelés fellendítését hivatott támogatni.
Ezen felül új, környezetbarát technológiák kerülnek bevezetésre a klímaváltozás kezeléséhez, a környezeti terhelés mérsékléséhez hozzájárul az energetikai hálózatokhoz kapcsolódó okos
eszközök, mérők és megoldások alkalmazása.
Hazai célok és javaslatok
A magyar kormány összesen 8 pontban határozza meg a célokat:
- A helyzeti előnnyel rendelkező és az ellátásbiztonsági szempontból kiemelkedő jelentőségű beszállítói láncok célzott fejlesztése.
- Modern technológiák összehangolt stratégiájának kialakítása a nemzeti platformok tudásbázisán, a modern technológiák hatékony alkalmazása érdekében
- A startup ökoszisztéma fejlesztése, finanszírozása
- IKT felsőoktatás fejlesztése, modernizálása és innováció vezérelt együttműködések piaci szereplőkkel
- Mérnöki pálya vonzerejének növelése ösztönző programok és képzések brand építése által
- Üzleti, sales, marketing és digitális kompetenciák fejlesztése,
valamint vállalkozói és menedzsment kompetenciák középiskolai és felsőoktatási szinten egyaránt fejlesztése - Telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása
- A dedikált 5G frekvencia-tartományok ipari célú allokálásának átgondolása
Ezekkel a trükkökkel turbózná fel a kormány az élelmiszeripart
A versenyképességi stratégia szerint kulcsfontosságú lesz az ágazatban a robotika és az automatizálás. Bővebben→Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!