Az euróövezetben az éves inflációs ráta jelentősen, 5,3 százalékra csökkent, ez egy hónappal ezelőtt még 5,5 százalék volt.

Tavaly ugyanekkor ez az adat jelentősen magasabb, 8,9 százalékos értéket mutatott. Az EU-ban is jelentős a változás, a tavalyi 9,8 százalékról 6,1 százalékra javult a helyzet. A legalacsonyabb éves inflációt Belgiumban, Luxemburgban és Spanyolországban mérték, 1,7, 2 és 2,1 százalékokat – számol be róla a Portfolio.

Ezzel szemben a legmagasabb éves inflációt Magyarországon mérték a maga 17,5 százalékával. Még a második legnagyobb pénzromlást elkönyvelő Szlovákiában is „csak” 10,3 százalék volt ugyanez az érték, holtversenyben Lengyelországgal.

Az infláció dinamikáját tekintve árnyalt a mintázat az EU tagállamaiban, ha a júniusi hónap méréseit vesszük alapul. Tizenkilenc tagállamban javult a helyzet, ezt a fogyasztói árak ingadozása is mutatja. Egy tagállamban stabilak maradtak a ráták, hét másikban nőttek, köztük Magyarországon is.

A 0,4 százalékos havi adat uniós középmezőnynek számít, a lettek 0,8, a ciprusiak 1,4, a hollandok 1,2 százalékkal magasabb áron vásároltak.

A szolgáltatások húzták az inflációt a leginkább felfelé, 2,47 százalékos részesedéssel. Ezt követte együttesen az élelmiszer, az alkohol és a dohánytermékek, 2,20 százalékkal.

A HVG azt is megemlíti, hogy a visegrádi négyek helyzetét tekintve is eltérő a magyar infláció: míg a régió többi országa nagyjából együtt mozog az inflációt tekintve, addig az üzemanyag-árstop és a rezsicsökkentés visszatartották azt.

A pénztárcájuk bánja az inflációt, nem hisznek a kormány ígéretének a fiatalok

Továbbra is magas, 25 százalékos éves inflációt érzékeltek a 19-29 évesek május elején, ez nem jelent lassulást a februárban mért éves szinthez képest. Nagy többségük, 72 százalék keres olcsóbb, akciós vagy saját márkás élelmiszereket. A fiatalok többsége nem számít arra, hogy az év végére enyhülne az inflációs nyomás. Bővebben--->