Láthatóan nagyon túlfeszített a munkaerőpiac Magyarországon, több tízezer nyitott pozícióval. Sokszor nincs más megoldás, mint a harmadik országból származó munkavállalók – mondta Kovács Endre, a Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Európai Unión kívüli munkavállalókért felelős igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) konferenciáján.

Leszögezte, az adatokból tökéletesen látni, hogy miért szükséges a harmadik országból származó munkaerőre támaszkodni. A négy százalékos magyar munkanélküliség mögött strukturális eltérés látható:

  • az ország területében és a képzettségben jelentős elcsúszások vannak a munkaerőpiacon,
  • a munkanélküliek „nagy része kisebb vagy közepes átképzés nélkül, nehezen, illetve nem képes elhelyezkedni”.

A harmadik országból származó munkavállalók alkalmazását szinte minden vállalat B tervként kezeli, első körben a magyarokkal szeretnék orvosolni a munkaerő hiányt. A jelenlegi szabályok szerint, ha a munkáltató be szeretne hozni harmadik országból származó munkavállalót, akkor biztosítani kell a vízumot és a munkavállalási engedélyt és ezeket több szálon kell elintézni. A munkaerőpiaci vizsgálathoz 3-5 hónapra is szükség lehet, ezért hozta létre a kormány 2021-ben az egyszerűsített jogszabályi keretet – így ez az időintervallum 2-3 hónapra csökkenhet. Kizárólag a minősítéssel rendelkező munkaerő-közvetítő cégek alkalmazhatják az egyszerűsített eljárást, amelyeknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük.

Hét plusz egy hit és tévhit az ázsiai vendégmunkásokról

Mennyit keresnek a vendégmunkások? Milyen munkaköröket töltenek be? Mennyire szabályozott a magyar piac? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Bővebben >>>

Napjainkban Magyarországon nagyjából 110 ezer külföldi munkavállaló dolgozik, nagy részük az unió területéről érkezett, vagy Ukrajnából.

A tapasztalatok szerint a kisebb cégek hoznak be inkább külföldi munkavállalókat, ugyanakkor ezek a vállalatok nehezebben tudják megoldani az integrációs kérdéseket. Jelenleg akár 60-70 nap alatt talál a magyar munkáltató munkavállalót harmadik országból.

A jelenlegi rendszer biztosítéka a munkaerő-kölcsönzés.

A Prohumán saját listája alapján a javasolt országok között szerepel a Fülöp-szigetek, Indonézia, Kirgizisztán, Georgia, valamint Mongólia. Ezekben az országokban jelentős jogi támogató keretrendszer áll rendelkezésre a munkavállalók alkalmazására, így az ottani hatóságok probléma esetén segítenek. Nincs támogató rendszer Vietnámban, Kolumbiában és Venezuelában, és például Oroszország esetén a globális környezetet is figyelembe kell venni.

A küldő országokkal kapcsolatban az alábbi tényezőket érdemes vizsgálni:

  • a toborzópartner minősége,
  • a nációkban tapasztalható átlagos fluktuáció,
  • hogyan néz ki a küldő országban a toborzás,
  • illetve az ottani szabályzás,
  • az integráció miatt a magyarországi cégspecifikumokat is érdemes értékelni. 

A harmadik országból érkezők dolgozni és pénzt keresni jönnek Magyarországra, tanulékonyak és gyorsan elérik a tapasztalt kollégák szintjét.

A munkateljesítményük és a hatékonyságuk „felhúzza” a magyar munkavállalókat is, „bizonyos szegmensekben 30 százalékkal tudják növelni a termelést” – összegezte Kovács Endre. Könnyen vállalnak túlórát, ráadásul az átlagosnál kevésbé jellemző a betegszabadság – tette hozzá. Hatékony integrációval és toborzással a nyelvi akadályok is könnyedén leküzdhetőek.

Tűkön ülve várják a törvényt, ami majd megváltoztatja a munkaerőpiacot

Októberben vonták vissza a vendégmunkástörvényt, sok a bizonytalanság az új jogszabály körül. Szakértők szerint vannak jó példák Európában, többek között az álláshirdetések terén, amiket érdemes lenne megfontolni. Bővebben >>>