A győztes próbaperben a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével megállapította, hogy a vételár szerződéskötést követő egyoldalú felemelését lehetővé tevő kikötések tisztességtelenek, mivel azok az árváltozást nemcsak egyértelműen beazonosítható körülmények esetére, hanem egyéb, a gépjármű bekerülési költségét érintő közteher-növekedés esetére is megengedik.

Ez utóbbi pedig olyan széles áremelési lehetőséget biztosít az autókereskedő részére, amelyet a fogyasztó előzetesen felmérni nem tud, az számára nem átlátható, előre nem tudhatja, hogy milyen feltételek esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására.

Emellett a bíróság azért is tisztességtelennek tekintette a szerződési kikötéseket, mert a fogyasztó nem mondhatta fel a szerződést áremelés esetén.

A fogyasztó megkapja a szükséges információkat?

Az Economx megkeresésére Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség szóvivője közölte: eddig tizenkettő, különböző autómárkákat értékesítő autókereskedéssel szemben indítottak vizsgálatot a fogyasztói szerződések részévé váló általános szerződési feltételek (új autó adásvételi blankettaszerződések) kapcsán.

A vizsgált ügyekből nyolc esetben nyújtottak be keresetet a bíróságra. Ezekből egyben született ítélet, a további hét ügyben a bírósági eljárás még folyamatban van a Budapest Környéki Törvényszéken.

Az áremelést lehetővé tévő szerződési kikötésekre vonatkozó jogi szempontok sarokkövét az képezi, hogy az átlagos fogyasztó megkapja-e az ahhoz szükséges információkat, amelyek alapján képes a kockázatokat megérteni és mérlegelni.

Az elvárás az, hogy a fogyasztó a szerződésből megismerje, milyen tényezőktől függtek a szerződéskötéskor az egyes fizetési kötelezettségei és azokat mikor, milyen mértékben változtathatja meg e tényezők jövőbeni változása.

Pontos meghatározás szükséges

A kikötéseknek a fogyasztó számára érthető, elmagyarázó és a körülmények megváltozásának következményeit levezető rendelkezéseket kell tartalmazniuk ahhoz, hogy a transzparencia elvének megfeleljenek.

Ennek az elvárásnak a gyakorlatban egy szerződés akkor tud eleget tenni, ha pontosan meghatározza (felsorolja), milyen változókat (például adók, közterhek, bekerülési költség változása stb.) tekintenek a számítás során figyelembe veendőnek.

Pontosan meg kell határozni, milyen képletet alkalmaznak a költségnövekedés számításához, és leírják, hogy hogyan számítja ki a kereskedő, hogy abból mennyi jut az adott gépjárműre.

Ha ezen elvárásoknak megfelel egy szerződés, még ebben az esetben is a fogyasztó számára felmondási jogot kell biztosítani bármilyen mértékű áremelés esetére. Ezen kritériumoknak megfelelő szerződés rendelkezéseitől eltérő utólagos áremelés szerződésszegésnek tekinthető.

Bármilyen mértékű és jogszerű utólagos áremelés esetén is a fogyasztó számára felmondási jogot kell biztosítani. A felmondási jog gyakorlása semmilyen hátrányos következménnyel nem járhat a fogyasztóra – hangsúlyozta Jagusztin Tamás.

A kockázatot nem viselheti egyedül a vásárló

Az ügyészség érvelése szerint gépjármű vásárlása során az ár a vásárlói döntés egyik legmeghatározóbb eleme, hiszen jelentős összegről van általában szó. Az új gépjármű árát a piaci körülmények jelentősen befolyásolják, így különösen változó gazdasági környezetben nem lehetséges mindig előre teljesen pontosan rögzíteni.

Ez kockázatot jelent mind a vásárló mind az értékesítő oldalán. Ez az autókereskedelmi piac természetéből fakad. Nem engedhető meg azonban az, hogy ezt a kockázatot egyedül a vásárló viselje.

Egyes gépjármű adásvételi szerződések kapcsán tapasztalható a szerződés olyan tartalmú megfogalmazása, amely a gépjármű árának emelkedése miatti hátrányt teljes mértékben a fogyasztóra kívánja hárítani.

Ezt azzal lehet kiküszöbölni, hogy ha a szerződés a gépjármű áremelkedésének lehetséges okait és mértékét előre és világosan rögzíti. Ezáltal még a szerződés megkötése előtt a fogyasztó fel tudja mérni, hogy milyen mértékű áremelkedést kalkulál be az adásvételbe, valamint az emelés szerződésszerűségét is ellenőrizni tudja utólag.

A közérdekű perek következményei

Az ügyészség által indítható közérdekű perek jogkövetkezménye az, hogy az ügyész keresetének helyt adó döntés esetén, a bíróság a jogerős ítéletében megállapítja a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségét.

A közérdekű perben hozott ítélet hatálya – az érintettek minden egyéb jogcselekménye nélkül – a törvény erejénél fogva kihat minden, a vállalkozással szerződő természetes személyre, tehát minden olyan egyedi szerződésre, amelyben a tisztességtelen kikötés megtalálható.

A törvény szerint az ilyen szerződési rendelkezésre jogosultságot alapítani és annak alapján teljesítését követelni nem lehet.