Magát az olajszőkítést a kormány 1995-ben egy rendelettel megszüntette, mert egységesítette a háztartási tüzelőolaj (HTO) és a dízelolaj árát, így már nem volt érdemes trükközni az olaj-maffiózóknak. Az olajszőkítés lényegében arról szólt, hogy a jóval olcsóbb HTO-ba (nem kellett fogyasztási adót fizetni, és az áfa is 15 százalékkal alacsonyabb volt) hiába volt kötelező egy ferrocén nevű vegyületet tenni, amely pirosra festette, ennek viszont megvolt az ellenszere.

Kénsavval és más vegyszerekkel ugyanis ez a piros szín eltüntethető volt, az eljárás ezért kapta az olajszőkítés nevet, és a két termék között 1994-ben literenként már 44 forint volt a különbség. A költségvetésnek okozott kár több százmilliárdra becsülték (a kilencvenes években!).

Az olajszőkítőkből pedig borhamisítók lettek, először szép alaposan átmosták az olajszőkítéshez használt tartályokat és belevágtak az üzletbe. A Kecel-Kiskőrös-Soltvadkert által határolt területet - a délkelet-ázsiai heroin régió mintájára - csak a magyar Aranyháromszögnek hívták. (A sorok írója számos hatósági razzián vett részt, és döbbenet, mi volt a régi borkombinátokban, elhagyott tanyaházakban, mindegy, hogy februárt, vagy áprilist mutatott a naptár, a szőlő „mustja” zavartalan „forrott”, hónaptól függetlenül.)

Nagyon fordult a világ

A Magyar Bor Akadémia elnöke, az Economx megkeresésére elmondta: Magyarországon a rendszerváltás után ért el jelentősebb mértéket a borok hamisítása, ám ez mára teljesen megszűnt.

A hazánkban készült szőlő borok ma a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszerek.

Koch Csaba szerint a hegyközségi nyilvántartás a szőlőtőkétől a palackozásig nagyon szigorúan nyomon követ mindent, bor csak hatósági laboratóriumi vizsgálatok megtörténte után kerülhet az áruházak polcaira. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a legkorszerűbb laboratóriumi eszközökkel rendelkezik, amelyek mind a hozzáadott vizet, mind az esetleges túlcukrozást, és minden egyéb, nem engedélyezett anyagot ki tudnak mutatni.

A büntetési tétel literenként 3000 forint, amely kellő elrettentő erő.

Ma már ritka esemény a borhamisítás

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei az Economxnak kiemelték: a borászati termékek ellenőrzése alapvetően két formában történik. Egyrészt – a forgalomba hozatalt megelőzően – a termelő által készített tételeket vizsgálja a hatóság. Másrészt, a kereskedelemből, a pincészetekből szúrópróba-szerűen végzett hatósági mintavételek során vett minták analízisét végzik el a Nébih akkreditált laboratóriumában.

A borhamisítások az 1990-es és 2000- es években tapasztalt „fénykorukhoz” képest, nagyon ritka eseménynek számítanak manapság. A tavalyi évben 16 759 borászati termékmintát, csaknem 350 ezer vizsgálati paraméter vonatkozásában ellenőriztek. Ez a szám nagyságrendileg azonos az előző években megvizsgált minták számával.

A hazai borok megfelelőségét mutatja, hogy a forgalomba hozatalt megelőzően vizsgált minták csupán 5 százalékánál állapítottak meg a szakembereink valamilyen minőségi hiányosságot.

Ez a szám is hasonló az előző évihez viszonyítva, tehát az ágazat kiegyensúlyozottan működik, extrém kilengések az évjáratokban nem tapasztalhatók.

A forgalomba hozatalt követően, az ellenőrzések során vett 1613 borminta közül 37 tétel, alkoholos italok vonatkozásában 18 tétel esetében indítottak eljárást nem megfelelés miatt.

Az ellenőrzések során összesen 55 tételt kifogásoltak 2023-ban a szakemberek. A feltárt súlyos élelmiszer-higiéniai és nyomon követési hiányosságok, valamint a borászati termék előállításához meg nem engedett anyag tárolása és egyéb jogsértések miatt két üzem ideiglenes bezárását rendelte el a Nébih a tavalyi évben.

Lehet szőlőből két liter bor 700-800 forintért?

Hogyan lehetséges, hogy a kétliteres műanyag palackos kiszerelésű borokat 700-800 forintért árulják szerte Magyarországon? Létezik, hogy ezek szőlőből készült termékek?

A Nébih szakemberei hangsúlyozták: szüreti időben, a nagy mennyiségben termelt szőlő ára tavaly is meglehetősen alacsony volt, akár 100 Ft/kg körül is kaphattak egészséges magyar szőlőt nagy mennyiségben. Nagy hozamú (akár 300 hektár) tömegszőlőkből is egyre nagyobb területekkel rendelkezik Magyarország.

Korszerű feldolgozás, nagy volumenben történő előállítás esetén nem „lehetetlen” szőlőből készíteni az alacsony árfekvésű  PET-palackos bort. A hatóság folyamatosan vizsgálja a polcokon található összes borászati termékminőségét.

A Magyar Bor Akadémia elnöke is úgy látja, olcsó szőlőből könnyen lehet olcsó bort előállítani.

Ezek az olcsó borok, bármennyire hihetetlen, 100 százalékban szőlőt tartalmaznak. Az áruházak polcain kapható olcsó borok a nagyon alacsony árú, gyenge minőségű szőlőből készülnek (egy kilogramm 80 forint).

A rövidesen címkékre kerülő új jelölések után minden adalékanyag fel kell tüntetni, legyen akár csak egyszerű borkén. Mind az élelmiszeriparban, mint azon belül az üdítőital gyártás, a sörgyártás és egyéb alkoholos italok gyártása esetén rengeteg élelmiszeripari adalékot használnak, kivéve a borászat, ez az egyetlen olyan élelmiszerünk, mely 100 százalékban szőlőből készült.

Koch Csaba meggyőződése, hogy a Magyarországon megtermett szőlőből előállított bor a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer.

Így vizsgálják az adalékanyagokat

A Nébi-nél egyre komolyabb a technikai háttér az esetlegesen hamis termékek kiszűrése céljából. A 2000-es években elsősorban a különböző stabil izotópok vizsgálatára fókuszáltak a szakemberek annak érdekében, hogy a borászati termékek biológiai eredetét kompetensen meghatározhassák. Napjainkban már inkább a földrajzi eredetvédelem kerül a középpontba.

Emellett a mustban és borban az etanol, a cukor és a víz 2H, valamint 13C és 18O stabil izotópjainak vizsgálata továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik a hamisítás kimutatásában, úgymint a mustcukrozás, a vízhozzáadás vagy a cukorral történő édesítés mértékének beazonosítása. Ezeket a Nébih folyamatosan vizsgálja a tisztességes bortermelők és a fogyasztók védelme érdekében.

Ezen felül a földrajzi eredetvédelmi ellenőrzésekhez az elmúlt években sikerült üzembe állítani a mai napig legkorszerűbb analitikai technikát alkalmazó, úgynevezett Foodscreener™ készüléket. Ezzel a készülékkel vizsgálva – megfelelő adatbázis esetén – a pontos termőhely, évjárat és fajta meghatározására is lehetőség nyílik.

A Nébih leginkább a következőkkel találkozik: nem szőlő eredetű cukorral történő túlzott javítás (ez az olcsó szőlőárak miatt egyre kevésbé jellemző), víz hozzáadása és mesterséges édesítőszerek használata.

A borhamisításokkal kapcsolato kedvező folyamatok köszönhetőek a szigorú jogszabályoknak (melyek a borágazat szereplői számára kötelezőek), az alacsony szőlőáraknak, valamint az elmúlt években a feketegazdaság felszámolására irányuló és lefolytatott kormányzati intézkedéseknek.