A szakma reformokat sürget, a Nyugdíjas Parlament a termelékenység és versenyképesség erejében bízik, a kormány uniós forrásokért nyugdíjreformot vállalt, de a mai napig nem készült átfogó jelentés.
Magyarországon nő a várható élettartam, ám egyre kevesebb gyerek születik, a népesség elöregedése egyre nagyobb terhet ró a nyugdíjrendszerre.
Már 2040 körül megreccsentheti a finanszírozást a Ratkó-unokák nyugdíjba vonulása.
Körülbelül 200 ezerrel több nyugdíjasunk lesz 2037-től, miközben a járulékfizetői oldalon meg jelentős csökkenés várható
– mondta az ATV Híradójának Farkas András nyugdíjszakértő, aki az összeomlást elkerülendő a következőket javasolja a reform elemeiként:
- be kell vezetni a járulékplafont,
- szigorítani kell a nők kedvezményes nyugdíjfeltételeit,
- korlátozni vagy egységesíteni kell a 13. havi nyugdíj összegét,
- illetve be kell vezetni az egyéni nyugdíjszámlák.
Ha semmi nem történik, annak leginkább az 1973 után születettek ihatják meg a levét.
Az eddigi 7-8-9 százalék körül volt GDP-arányosan a nyugdíjkassza Magyarországon, ez a jövőben felemelkedik 10-11-12 százalékra, ezt az óriási, több száz milliárd forintos tételt minden évben pluszban elő kell majd állítani úgy, hogy erre a járulékbevételek nem lesznek elegendőek
– húzta részletezte Farkas András.
A nyugdíjrendszer fenntartható, a csökkenő elosztható javak nagysága nem következik a csökkenő lakosságszámból, ugyanis a GDP is nő
– mondta a Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály.
Hozzátette:
Az elkövetkezendő években a termelékenység növekedése, a versenyképesség növekedése jelentősen kompenzálhatja azt a negatív tendenciát, amely a népszaporulatban jelentkezik
A kormány korábban már vállalta, hogy 2025. március végéig nyugdíjreformot hajt végre, ami az uniós források egy részének lehívását tenné lehetővé. Átfogó jelentésről azonban továbbra sincsenek információk.
