A szakma reformokat sürget, a Nyugdíjas Parlament a termelékenység és versenyképesség erejében bízik, a kormány uniós forrásokért  nyugdíjreformot vállalt, de a mai napig nem készült átfogó jelentés.

Magyarországon nő a várható élettartam, ám egyre kevesebb gyerek születik,  a népesség elöregedése egyre nagyobb terhet ró a nyugdíjrendszerre.

Már 2040 körül megreccsentheti a finanszírozást a Ratkó-unokák nyugdíjba vonulása.

Körülbelül 200 ezerrel több nyugdíjasunk lesz 2037-től, miközben a járulékfizetői oldalon meg jelentős csökkenés várható

– mondta az ATV Híradójának Farkas András nyugdíjszakértő, aki az összeomlást elkerülendő a következőket javasolja a reform elemeiként:

  • be kell vezetni a járulékplafont,
  • szigorítani kell a nők kedvezményes nyugdíjfeltételeit,
  • korlátozni vagy egységesíteni kell a  13. havi nyugdíj összegét,
  • illetve be kell vezetni az egyéni nyugdíjszámlák.

Ha semmi nem történik, annak leginkább az 1973 után születettek ihatják meg a levét.

Az eddigi 7-8-9 százalék körül volt GDP-arányosan a nyugdíjkassza Magyarországon, ez a jövőben felemelkedik 10-11-12 százalékra, ezt az óriási, több száz milliárd forintos tételt minden évben pluszban elő kell majd állítani úgy, hogy erre a járulékbevételek nem lesznek elegendőek

– húzta részletezte Farkas András.

A nyugdíjrendszer fenntartható, a csökkenő elosztható javak nagysága nem következik a csökkenő lakosságszámból, ugyanis a GDP is nő

– mondta a Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály.

Hozzátette: 

Az elkövetkezendő években a termelékenység növekedése, a versenyképesség növekedése jelentősen kompenzálhatja azt a negatív tendenciát, amely a népszaporulatban jelentkezik

A kormány korábban már vállalta, hogy 2025. március végéig nyugdíjreformot hajt végre, ami az  uniós források egy részének lehívását tenné lehetővé. Átfogó jelentésről azonban továbbra sincsenek információk.