Emmanuel Macron francia miniszterelnök kijelentette, száz napot ad magának arra, hogy „begyógyítsa az ország sebeit” – írja a Reuters.

A franciák hetek óta rendszeresen sztrájkolnak a nyugdíjkorhatár emelése miatt. Ez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy kigáncsolja a reformtervet.

Miután Emmanuel Macront újraválasztották ugyan tavasszal a franciák az elnöki megmérettetésen, ám júniusban a parlamenti többségét elveszítette, a törvénytervezetek parlamenti elfogadtatása komoly kihívást jelent a kormánynak. Egy – korlátozott formában használható – ütőkártya van mindössze a kezükben: az alkotmány 49.3-as cikkelye alapján elérhetik, hogy parlamenti szavazás nélkül fogadjanak el költségvetési témakörhöz kapcsolódó javaslatokat. Ezzel a lehetőséggel éltek a költségvetési tervbe ágyazott nyugdíjreform esetében is.

A trükköt az Alkotmánybíróság végül elfogadhatónak találta: a kilenc alkotmánybíró a reform egyes – másodlagos fontosságú – elemeit eltávolította, a 36 cikkből hatot, de a legvitatottabb elemét, a korhatáremelést jóváhagyta.

A francia államfő szombaton aztán, egy nappal azt követően, hogy az Alkotmánybíróság rábólintott, már alá is írta a törvényt.

Így eldőlt, hogy a nyugdíjkorhatár Franciaországban 62 évről 64-re módosul.

„Elfogadott ez a reform? Egyértelműen nem. Hónapokig tartó tárgyalások sem eredményeztek konszenzust, és ezt bánom. Le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket” – utalt Emmanuel Macron arra, hogy hivatalosan elfogadhatták ugyan a módosítást, a lakosság többsége ennek ellenére nem törődött még bele ebbe.

Koncot vetne a nép elé

A francia elnök azt ígérte, egy megújulási hullám keretében azt szeretné, ha a miniszterelnök, Élisabeth Borne javaslatokkal állna elő, miként javítsák a helyzetet

  • munkakörülmények,
  • közrend,
  • oktatás és
  • egészségügy terén.

Hozzátette, a bevándorlásra vonatkozó törvényeket is szigorítani szeretné.

Azt ígérte, a konkrét javaslatokkal július 14-én, Franciaország nemzeti ünnepén, Bastille ostromának napján áll majd elő a kormány.

Arról nem beszélt, hogy mi történik abban az esetben, ha letelik a száz nap, az indulatok mégsem csitulnak az országban.

„Kérdés, mennyire tud ebből kievickélni Emmanuel Macron, mennyire lesz a második mandátuma – csúnya képpel élve – egy béna kacsa időszak. Az elnöknek ebben az esetben a hatalma, befolyása csökken, nem igazán tud megújulni. A megújulás megtörténhet akár minisztercserék által is, de akár más módon is, korábban például maga Emmanuel Macron is prezentálta ezt: pénzügyi források beforgatásával” – nyilatkozta a Napi.hu-nak márciusban Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója.

Amennyiben a most belengetett javaslatok nem tennék meg a várt hatást, az sem kizárt, hogy az elnök kénytelen lesz meneszteni a miniszterelnököt is.

Gyenge próbálkozás?

Csak üresség van ott, ahol vártunk volna valamit

– reagált Emmanuel Macron bejelentésére Laurent Berger, az egyik legnagyobb francia szakszervezet, a CFDT vezére, aki szerint az államfőnek ezekkel az ígéretekkel garantáltan nem sikerült betömnie a lakosság száját.

Hozzátette,

a szakszervezetek csak május elseje után ülnek le ismét tárgyalóasztalhoz a kormánnyal – aznapra újabb országos sztrájkot és tüntetéssorozatot terveznek.

A szélsőjobboldali Marine Le Pen pedig kijelentette, Emmanuel Macron „egy párhuzamos világban ragadt”.