Noha az elmúlt évtizedekben a bírák is szakosodtak a digitális, internetes tér világával összefüggő, rendkívül szerteágazó perekre (védjegy, szerzői jog, személyiségi jog, büntetőjog, adatvédelem, gazdasági bűncselekmények stb.), a robbanásszerű technikai fejlődés miatt a jogi szabályozás mégis nem egyszer lemarad és hektikussá válnak a tárgyalóteremben meghozott döntések – mondta el a Napi.hu-nak dr. Pál Zoltán, infokommunikációs szakjogász.

Az is igaz, nagyon sok bíró gondosan, körültekintően jár ügyeiben, megvizsgálva az eset összes körülményeit, folyamatosan tanulnak és szakosodnak, és arra is van példa, hogy például három évenként cserélnek egymással, aki korábban polgári ügyekben ítélkezett, három évig internetes büntetőügyekkel foglalkozik, és fordítva.

A bíróság ugyanakkor nem egyszer szakértő kirendelésére kényszerül, hiszen ha speciális szaktudásra van szükség az ügy elbírálásához, akkor a felek ezt rendszerint szakértői bizonyítással pótolják. A bíróság jogot szolgáltat, a felek érvelése és a szakértő véleménye alapján dönt például egy keresőoptimalizálási perben, vagy akár egy klasszikus domain perben.

uvegajto.hu, vagy üvegajtó.hu?

A jobb megértés kedvéért egy példa, ez megtörtént eset, igaz, teljesen más szavakkal. Tegyük fel, egy cég weboldala az uvegajto.hu domain. Ezt az oldalt hirdeti és a felhasználók is ehhez domainhoz kötik a céget. A versenytárs, aki hasonló tevékenységgel foglalkozik, előfizeti az üvegajtó.hu domain-re és szintén elkezdi hirdetni az oldalt. Az uvegajto.hu domain használó cégnek ez szemet szúr és pert indít tisztességtelen piaci magatartás megállapítása iránt a konkurens cég ellen.

Az ügy eldöntése szempontjából fontos ismerni a domainregisztrációs szabályzatot, ami azt mondja ki, hogy ha a domain név egy cégnév is egyben vagy védjegyeztetve van, akkor a cég vagy a védjegyjogosult elsőbbséget élvez. De mi történik akkor, ha az üvegajtó.hu néven nincs bejegyezve cég és védjegyeztetve sincs.

Dr. Pál Zoltán szerint az eljárás során első sorban józan észre és lényeglátásra van szükség. Ki kell deríteni, hogy mire ment ki a játék, valóban csak borsot akartak törni a piaci versenytárs orra alá? Vagy utána sem néztek, nem ellenőrizték a domaint? Végül olyan bírói döntés született, hogy a két név megtévesztően hasonlít egymásra, és megállapítható volt a tisztességtelen piaci magatartás.

Soha nem lehet egységes a bírói gyakorlat

Az egyik legnagyobb probléma mégis az, hogy a robbanásszerű technikai fejlődés miatt a bírói gyakorlat mindig kicsit le lesz maradva. Természetesen segíthet a hazai igazságszolgáltatási rendszer felépítése: Kúria, táblabíróságok, törvényszékek, járási (kerületi) bíróságok ítélkezési gyakorlatát érdemes felhasználni hasonló perekben.

Ha egyedi is az ügy, a megszületett döntésre lehet hivatkozni – különösen, ha a Kúria hozta meg a határozatot. (Ha jogegységi döntés született, akkor pedig az egyenesen kötelező az alsóbb bíróságokra.)

Az ügyvédek egyébként előszeretettel mazsoláznak a bírói határozatok között, és adott esetben szívesen hivatkoznak is rá. Ám a technikai fejlődés mégis sok mindent felülír, gondoltuk volna évekkel ezelőtt, hogy a személyes adataink fölött nem feltétlen mi rendelkezünk? Pedig lassan az a helyzet, ha nem adunk meg magunkról adatokat, létezni sem tudunk a digitális térben – húzta alá végezetül az infokommunikációs szakjogász.