A kereskedelmi korlátozások természetrajza

A globalizácó és a világgazdaság szövevényes kapcsolati hálójának működése már régóta megmutatta, hogy egy adott országgal szemben a kétoldalú kereskedelemben büntető szándékkal bevezetett korlátozásokat más országok közbeiktatásával meg lehet kerülni. Az embargók ráadásul kétélű fegyvernek bizonyulnak, hiszen az azokat kivetők is elszenvednek kisebb-nagyobb veszteségeket. Ennek okán az országok válaszút elé kerülhetnek: vagy elszenvedik a veszteségeket amíg nem találnak alternatív piacokat, vagy kijátsszák a szankciókat. Ha az utóbbi utat választják, és ügyesek, úgy tudják megtartani piacaikat, hogy közben a jó szövetséges képében is tetszeleghet.

Az orosz-ukrán háború kitörésének szankciós következményei

Az európai szankciók jelenleg mintegy 2100 orosz személyt és szervezetet érintenek, sőt nemrég a Tanács további hat hónappal, egészen 2024. szeptember 15-ig biztosan meghosszabbította az Oroszország elleni korlátozó intézkedéseket.

Németország Oroszországba irányuló exportja 2021-ről 2023 végére, évi 32 milliárd dollárról 9.9 milliárdra, azaz egyharmadára esett. A visszaesés volumene már olyan jelentős, hogy a globális kereskedelmi térben szemmel látható és érzékelhető. Ebből arra következtethetnénk, hogy az orosz agressziót követően Németország olyan erőteljesen fogta vissza az exportját -különösen a csúcskategóriás termékeinek kivitelét -, ami az orosz gazdaságot érzékenyen kellett, hogy érintse. Hatásaiban úgy a fogyasztási cikkek, mint a termelési inputok területén komoly piaci és termelési zavarokat okozva. Várható volt, hogy ennek nyomán először az orosz lakosság érzi meg a német fogyasztási cikkek (pl. személygépkocsik és más közlekedési eszközök) hiányát. Másrészről feltételezhető volt, hogy az ún. kettős felhasználású termékek exportjának tilalma az orosz ipart, ezen belül is a hadiipart hozza nehéz helyzetbe. A valóság, ezzel ellentétben egészen másképpen fest. 

Mit találhatunk a német export orientáció-váltás fügefalevele mögött? 

Németország Oroszországba történő exportjának bezuhanásával párhuzamosan, a német árukivitel néhány közép-ázsiai országba soha nem látott magasságokba emelkedett. Ezzel párhuzamosan a vizsgált közép-ázsiai országok Oroszországba irányuló exportjának áruszerkezetében soha nem látott rekord szintre ugrott a Németország által hagyományosan Oroszországba exportált termékek csoportja.

Az öt közép-ázsiai országból – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – egyértelmű, hogy a tranzitország szerepét méretéből, földrajzi elhelyezkedéséből és diplomáciai kapcsolataiból (mivel az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjai) adódóan leginkább két állam, Kazahsztán és Kirgizisztán képes betölteni.

Emiatt Németország velük folytatott kereskedelmét, és az ebben a relációban a háború kitörése óta történt változásokat volt érdemes részleteibe menően feltérképezni.

Beszédes számok: Kazahsztán és Kirgizisztán

A német-kazah kereskedelem 2022. februárját követően élénkült meg igazán, amit az ENSZ világkereskedelmi adataiból olvashatunk ki. A német export Kazahsztánba 2021 elejéhez képest a tavalyi év végéig a duplájára (3,57 milliárd dollár) emelkedett. Ami még ennél is érdekesebb, hogy a német járműexport az említett idősávon belül hétszeres növekedést produkált (2021: 121 millió dollár, 2023: 701 millió dollár). A német háztartási- és munkagépek Kazahsztánba történő exportja is történelmi csúcsra emelkedett, a kivitel értéke 2023-ban átlépte az 1 milliárd dollárt, amivel 2021-hez képest megduplázódott. Továbbá, Németország két és félszer annyi elektromos eszközt és elektronikus berendezést szállított Kazahsztánba 2023-ban, mint 2021-ben.


A fentiekkel párhuzamosan a kazah export Oroszországba 2020 és 2022 között 1,75-szörös növekedést produkált, így 8,78 milliárd dolláros összeggel már a háború kitörésének évében is történelmi magasságot ért el. Kazahsztán export mértékének növekedése – önmagában - nem tűnik kirívónak, viszont nagyon jelentős volumenről van szó. Az arányváltozás azt jelenti, hogy 2020-hoz képest 2022-ben Kazahsztán 3,77 milliárd dollárral többet exportált Oroszországba.

 


Ha a számok mögé nézünk és a termékkategóriákat vizsgáljuk, akkor hamar arra a következtetésre juthatunk, hogy a Németországból behozott árukat egyenes úton viszik tovább Oroszországba. A háztartási- és munkagépek kazah kivitele több mint 8-szoros növekedést mutatott kétéves viszonylatban, hiszen míg 2020-ban 111 millió dolláros összegben exportáltak ebben a kategóriában árukat Oroszországba, addig 2022-ben már 837 millió dollár értékben. Az elektronikus eszközök és berendezések kategóriában ismételten hihetetlen növekedést láthatunk, hiszen a 2020-as bázishoz képest 2022-re szintén 8-szoros lett a többletkivitelük.

Kirgizisztán és Németország kereskedelmi adatai talán a legmegdöbbentőbbek. Míg 2021-ben Németország mindössze 59,3 millió dollár értékben adott el árukat és szolgáltatásokat, addig 2022-ben 353 millióért, majd 2023-ban pedig már 778 millió dollár értékben vásárolt Kirgizisztán.

Tehát, nem egészen két év alatt több mint tizenháromszoros a német export értékének növekedése.

Nem meglepő módon, az Oroszországnak kiemelten fontos termékkategóriában ugrott meg a kereskedés. 2023-ban a Németország által Kirgizisztánba kivitt áruk közül a legfontosabb termékkategóriák a járművek, a gépek és az elektronikus eszközök voltak. A három említett kategória a Németországból történő kirgiz import kétharmadát tette ki.


A közép-ázsiai ország Oroszországba történő exportja több mint kétszeresére emelkedett 2021-ről 2022-re, ami jelentős növekedés, ám önmagában egyáltalán nem lenne hihetetlen. Ráadásul globális viszonylatban elenyésző forgalomról beszélünk. Azonban, ha újra a részleteibe menően vizsgáljuk a kereskedelmi tevékenységet azt tapasztalhatjuk, hogy a legfontosabb Németországból importált termékkategóriákban ugrott meg a kirgiz export. Nem is akármilyen mértékben, hiszen a háztartási- és munkagépek kivitele Oroszországba több mint 27-szeresére nőtt, azaz míg az orosz-ukrán háború előtti évben éppen meghaladta a 2 millió dollárt, addig 2022-ben már átlépte az 57 millió dolláros értéket. 


Az elektronikus eszközök és berendezésekből Kirgizisztán 2022-ben (27,3 millió dollár) már majdnem 5-ször többet szállított Oroszországba mint 2021-ben (5,78 millió dollár). Az elmúlt 2 évben a jármű szektorban is jelentős, majdnem kétszeres volt a kirgiz exportnövekedés értéke.

Business as usual

Ezen a ponton meg kell említeni, hogy ezen országok adatszolgáltatása gyakran hiányos, valamint a termékek vámkategorizálása és -tarifálása is magas szabadságfokú (tág teret enged a hatósági befolyásnak), így az adatokból nehezen lehet biztos következtetéseket levonni. Ugyan önmagában nem lenne egyáltalán furcsa, ha egy ország egy másik államba a jó kapcsolatok révén sokszorosára képes növelni az exportját. De vajon mi a belső keresleti indok és honnan van az a vásárlóerő, amely egyik évről a másikra indokolttá és hihetővé tenné e robbanásszerű változásokat?

Eléggé nyilvánvaló, hogy nem az importőr országok belső keresletének megnövekedése indukálta az árucsere forgalom megugrását.

A re-export gyanúját csak erősíti az a nem elhanyagolható tényező, hogy Kazahsztán és Kirgizisztán vámunióban van Oroszországgal, ami azt jelenti, hogy a Németországból érkező áruk és szolgáltatások további ellenőrzések és vámok nélkül értékesíthetők, tovább Oroszországnak.

A rendelkezésre álló, az ENSZ által közölt hivatalos statisztikák számaiból így meg lehet határozni az elmúlt évek tendenciáit. Az ENSZ által közölt kereskedelmi adatok arra engednek következtetni, hogy Németország több tranzitország beiktatásával tovább folytatja az Oroszországba történő jelentős árukivitelt.

A kamatfordulatban bízva óvatos optimizmusra váltottak a németek

Van remény a német gazdaság fejlődésére az elkövetkező hónapokban, amennyiben bekövetkeznek az EKB egész eurózónában várt kamatcsökkentései – mutat rá a ZEW legfrissebb üzleti prognózisa.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább--->