A hétfői napon 396 és 398 forint között ingadozik az euró árfolyama, vészes közelségben a 400-as lélektani és egyben technikai szinthez. 2022-ben érthető volt ez az árfolyamszint, hisz teljesen felborult a külkereskedelem az elszállt energiaárak miatt, most azonban egyensúly, sőt, többlet mutatkozik, a szélesebb pénzmozgást lefedő fizetési mérleg is kiegyensúlyozott.

Nincs magyarázat

Ez önmagában stabil valutaárfolyamot indokolna, ráadásul év elején hatalmas devizamennyiség érkezett az országba a felszabadított uniós források és a külföldiek számára kibocsátott, a költségvetés hiányát fedező  devizakötvények okán. Ezeket a Magyar Nemzeti Bank váltotta forintra a devizatartalékot növelve, így a piacot közvetlenül nem befolyásolták, de a piaci bizalomra az emelkedő devizatartalék szinte mindig pozitív hatással van.

Ha voltak nagy tételben carry trade pozíciók, melyek a forint és más devizák kamatkülönbségéből profitáltak, azok jórészt feltehetően lezárultak, hisz nem vonzó már a különbözet, pláne az árfolyamkockázatot is figyelembe véve. Ha pedig az elmúlt időszakban ebből adódott az extra eurókereslet, azt a jegybank részben fedezhette volna az említett devizaforrásokból, mivel egyszeri tételről van szó, és ezzel stabilabb maradhatott volna az árfolyam.

Veszélyes folyamat

De miért is baj az, hogy már megint gyenge a nemzeti valuta? Egyrészt kizárólag a forinttal történik ez, az euró mellett megmaradt 7 uniós deviza közül, vagyis szó sem lehet régiós jelenségről, ez csak országspecifikus lehet. Másrészt nagyon élénk a tavalyelőtti emlék, amikor a lakosság tömegesen menekült euróba, ahogy Virág Barnabás, az MNB alelnöke tavaly mondta: megindult a spontán euroizáció, amit akkor sikerült megállítani rendkívüli monetáris politikai eszközökkel. 

Most azonban a gyengülés kézzelfogható ok nélkül zajlik, ami még inkább kiválthat egy hasonló reakciót, tartósan megingatva a forintba vetett bizalmat. Ha ez megtörténik, még egyszer nem lehet úgy beavatkozni, mint másfél éve, hisz az végképp befékezné a gazdaságot. Maradna a mértéktelen árfolyamzuhanás, vagy a jegybank bevetné a hatalmas tartalék egy részét, stabilizálva az árfolyamot, megvárva, hogy visszatérjen a bizalom.

További hátrányok

Mindennek azonban fel sem szabadna merülnie, a tavalyi stabilizáció után az árfolyamnak egyszerűen nem szabadna itt lennie. Az említett hátrányok mellett inflációnövelő is a leértékelődés, és fékezi a bérfelzárkózást, hisz a béreket is leértékeli. Lengyelországban a deviza erősödik, a forinthoz képest is trendszerűen új csúcsokra tör, mégsem növekszik lassabban a gazdaságuk, a nettó átlagkereset viszont így már 1300 euró fölé emelkedett, míg nálunk az utolsó adat szerint a gyengébb árfolyamon talán még éppen eléri az 1100 eurót.

Döntő napok elé nézünk

A keddi kamatdöntés után a kedvezőtlen folyamatnak változni kellene, akár úgy, hogy maga a döntés növeli meg a forint keresletét, akár úgy, hogy a háttérben rásegítenek, amiről nekünk nem is kell tudnunk, hisz úgy hatékony a művelet. Ha egy esetleges kisebb kamatcsökkentés után sem térne magához az árfolyam, esetleg gyengülne és az euró 400 fölé kerülne, nagyon bánhatnánk, hogy nem léptünk be már rég az eurózónába, hisz az maga a szabályozott, árfolyamveszteség nélküli euroizáció.

Kép: Economx

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!