Mikor is jár osztalék a részvényesnek? A részvényesnek akkor jár osztalék, ha a társaság a számviteli jogszabályok szerint számítva adózott eredményt tud felmutatni. Ez esetben az igazgatóság javaslatot készít arra vonatkozóan, hogy a társaság közgyűlése a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg hozzon határozatot az osztalékfizetésről. Az igazgatóság javaslatával a felügyelőbizottságnak is egyet kell értenie - csak e feltétellel terjeszthető a közgyűlés elé az osztalék fizetésének javaslata. Ha ekként a felügyelőbizottság és az igazgatótanács egyetértésével létrejön a javaslat, úgy az adózott eredmény terhére történő kifizetésről, azaz az osztalékfizetésről a közgyűlés dönt. A közgyűlés határozata az osztalékfizetés tényén túl az előterjesztés alapján megszabja, hogy a részvények névértékének milyen arányában kerül kiosztásra az adózott eredmény, figyelemmel a társaság alapító okiratában vagy alapszabályában az egyes részvényosztályokra meghatározott külön jogokra, illetve korlátozásokra. Fontos tudni, hogy a részvényes osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult, így ha valaki részletre vásárol részvényt egy adott társaságnál, és a részvény teljes értékét még nem fizette be, úgy a társaságtól csak a már befizetett rész után jár neki osztalék. Rögzíteni kell, hogy osztalék csak a részvénytársaság adózott eredményének terhére fizethető ki, soha nem lehet a társaság alaptőkéjének terhére fizetni. Több alkalommal is feltették nekem azt a kérdést, hogy a részvényes részvénye értékét visszakövetelheti-e a társaságtól, felhívható-e adott részvénytársaság, hogy a részvény visszaadása fejében kifizetést teljesítsen. A válasz egyértelműen nem. A részvénytársaság fennállása alatt a részvényes vagyoni hozzájárulását a társaságtól nem követelheti vissza. Ez alól egyetlen kivétel van - ha a társaság az alaptőkéjét leszállította, úgy a leszállítás mértékében van mód arra, hogy az alaptőke terhére a részvényesnek a társaság kifizetést teljesítsen. Természetesen ez esetben az alaptőke olyan leszállításáról van szó, melyet nem az alaptőke csökkenése kényszerít ki, hanem a társaság saját döntése alapján szállítja le alaptőkéjét, és az alaptőke leszállítása után mód van kifizetésre. Amennyiben a fent ismertetett szabályok ellenére a társaság az alaptőke terhére tőkeleszállítás nélkül mégis teljesítene kifizetést, úgy a jóhiszeműen felvett osztalék és a kamatozó részvény utáni kamat kivételével azt a tagnak a részvénytársaság részére vissza kell fizetnie. MÉSZÁROS ISTVÁN SÁNDOR ÜGYVÉD