Csütörtökön, Svédországban ül össze szokásos éves találkozójára a Bilderberg-csoport, amely leginkább arról híres (vagy hírhedt), hogy ami ott elhangzik, az szigorúan az a négy fal között is marad. Ráadásul épp egy turbulens időszakban kerítenek rá sort, amikor Donald Trump elnök újraértelmezi az Egyesült Államok és Európa közötti biztonsági és gazdasági kapcsolatokat.

„A miniszterelnököt meghívták, hogy részt vegyen egy meghallgatáson a konferencia csütörtök esti megnyitóján. A beszélgetés Svédország és az EU versenyképességére, valamint Svédország Ukrajna iránti támogatására fog összpontosítani” – írta Ulf Kristersson sajtósa a TT svéd hírügynökségnek.

Kapcsolódó

A találkozót szokás szerint nagy titkolózás övezte.

A tekintélyes Grand Hotel környékén napok óta óriási a nyüzsgés, na meg a rendőri készültség.

A TT által megszerzett lista szerint számos ismert személyiség hivatalos a találkozóra. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és helyettese mellett Magdalena Andersson volt kormányfő, Lawrence Summers volt amerikai pénzügyminiszter, Alexander Stubb finn volt elnök, régi ismerősként Mark Rutte NATO-főtitkár és elődje, Jens Stoltenberg és Christopher Donahue, az amerikai hadsereg európai és afrikai parancsnoka. Továbbá a már visszatérő vendég Sanna Marin finn volt miniszterelnök, valamint Kyriakos Mitsotakis görög kormányfő. A listán szerepel még Anne Applebaum író és újságíró, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság volt elnöke és Willem-Alexander holland király is.

Az üzleti élet vezetői közül Daniel Ek, a Spotify alapító-vezérigazgatója, Börje Ekholm, az Ericsson vezérigazgatója, valamint Martin Lundstedt, a Volvo vezérigazgatója. A listán szerepel Peter Thiel techmilliárdos és Michael O'Leary – a Ryanair vezérigazgatója –, valamint Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója is. 

A találkozó napirendjén értelemszerűen szerepel az ukrán helyzet, az amerikai gazdaság, a mesterséges intelligencia, de a migráció is.

Az egészen magas szintű  - mondjuk úgy - kapcsolatépítő rendezvényt 1954-ben hozták létre az Egyesült Államok és Európa közötti párbeszéd elősegítése érdekében. Ám a rendezők sajátos szokása, hogy nem hívják meg a médiát, a küldöttek ritkán értekeznek utána a megvitatott témákról, így kiváló táptalaja az összeesküvés-elméleteknek a vélt vagy valós eredeti célokat illetően..

„Nincs kívánt eredmény, nincs záróbeszéd, nincsenek határozati javaslatok vagy szavazások, és a Gyűlés nem támogat semmilyen politikai pártot vagy nézőpontot” – áll a hivatalos weboldalon, amelyet a Reuters idéz.

Christina Garsten, a Svéd Kollégium transznacionális agytrösztöket tanulmányozó professzora szerint nehéz megítélni, hogy valójában mekkora hatásuk van az olyan csoportoknak, mint a Bilderberg. Céljuk a szélesebb politikai és vállalati napirend alakítása, ám ha túl nagy befolyással bírnak, könnyen vádolhatják őket azzal, hogy azzal, hogy antidemokratikusak. Azt azonban túlzónak gondolja, hogy a Bilderberg titkos ülésein egy háttérhatalom, netán árnyék-világkormány ácsolásán dolgoznának. 

Mint arról az Index is írt korábban, az éves összejövetelt a G8-as csúcstalálkozó elé, rendszerint május végére időzítik. Az most Kanadában, Kananaskisban lesz június 15-17 között.

Az biztosan  kijelenthető, hogy az eddig nyilvánosságra került meghívott-listákon még sosem szerepelt Orbán Viktor neve. Az egyetlen magyar miniszterelnök, aki a feljegyzések szerint belülről is ismerheti a Bilderberg-csoportot, az Bajnai Gordon, igaz, túl volt már a hatalmon, amikor befogadta a krém: 2009 áprilisa és 2010 májusa között volt kormányfő, míg az európai-amerikai elit tanácskozására 2014-ben kapott meghívót. Sajtóhírek szerint Surányi György korábbi jegybankelnök „triplázott”, amennyiben 1996-ban, 1997-ben és 1999-ben is bebocsátást nyert a „Bilderberg-kapun”.

A magyar résztvevők közt tartják még számon a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost, de jobboldali résztvevőket is meg tudunk nevezni. Martonyi János, az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere azonban soha sem kommentálta, hogy bármikor is köze lett volna a csoporthoz, mint ahogy Járai Zsigmond jegybankelnök sem, aki épp Surányitól vette át a karmesteri pálcát a Magyar Nemzeti Bankban 2001-ben, ahol egészen 2007-ig vezényelt. Ugyanakkor Kádár Béla, aki az Antall József-érában volt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, cáfolta az érintettségét. Már csak emiatt sem könnyű ideológiailag behatárolni a társaságot, amelyre gyakran hivatkoznak a Rockefeller és a Rotschild dinasztia felségterületeként.