Bár az elmúlt 12 év adatai alapján folyamatosan csökkent a bejelentett foglalkozási megbetegedések száma, ez inkább a betegségek aluljelentettsége és a foglalkoztatás szerkezetének átalakulása, az egyéni vállalkozások térnyerése miatt alakult így, mintsem a munkakörülmények javulása miatt. A bejelentett esetek elemzése alapján látszik, hogy egyértelműen előtérbe kerültek a krónikus, 10-30 év alatt kialakuló foglalkozási megbetegedések, és ezek jellemzően idősebb korban jelentkeztek − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Nagy Imre, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) igazgató főorvosa. A tapasztalatok szerint a férfiak 82,4 míg a nők 56,8 százalékánál 40 éves kora után alakulnak ki a foglalkozási megbetegedések. A legtöbb bejelentett eset nőknél a 40−49 éves korosztályban, míg a férfiaknál 50 év felett jelentkezett. A férfiak esetében a legjellemzőbb foglalkozási megbetegedések közé tartoznak a zaj és a lokális, valamint az egésztest-vibráció okozta egészségkárosodások, illetve a szilikózis és az azbesztózis. Az idősebb nők körében leggyakrabban a hepatitisz, az azbesztózis és az egyéb, biológiai eredetű megbetegedések, valamint a kontakt allergiás dermatitisz (a bőr vegyi anyagokkal, fémekkel való tartós érintkezése hatására kialakuló gyulladásos bőrbetegség) fordult elő.
Kórok | Esetszám |
férfiak | |
Zaj | 772 |
Szilikózis | 535 |
Lokális vibráció | 269 |
Ionizáló sugárzás | 130 |
Ólom és vegyületei | 95 |
Csontok, ízületek, inak | 91 |
Nők | |
Egyéb biológiai kóroki tényező | 198 |
Kontatk allergiás dermatitisz | 128 |
Hepatitisz | 124 |
Kontakt irritatív dermatitisz | 59 |
Tuberkolózis | 55 |
Azbesztózis | 49 |
Forrás: Forrás: OMFI |
Aggasztó tendencia ugyanakkor, hogy a romló munkakörülmények, illetve a hiányos munkavédelmi, munka-egészségügyi ismeretek miatt fiatalabb korban is kialakulnak súlyos foglalkozási megbetegedések. Harmincéves kor alatt jellemzőek a heveny mérgezések, biológiai eredetű betegségek és allergiás tünetek, problémák. Ezek egy jelentős részéről − a nem szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, hanem például egyéni vállalkozóként tevékenykedőknél ismertté vált esetekben − nem is szerezhet tudomást sem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, sem a munkavédelmi hatóság, mivel esetükben a munkavédelmi kötelezettségek teljesítése nem kötelező. Egy megbetegedés foglalkozási eredetének felismerése a foglalkozás-egészségügyi orvos speciális szakorvosi képzettségét és a foglalkoztatás körülményeire vonatkozó munkakörnyezeti adatok részletes és teljes körű ismeretét jelenti. Ha a megbetegedés foglalkozási eredete nem derül ki, lehetetlenné válik a kiváltó okok felderítése és a további megbetegedések megelőzése. Ez pedig hosszabb távon nemzetgazdasági szinten is érzékelhető kiadást okoz.
Az utóbbi időszakban például egyre gyakrabban jelentkeztek allergiás tünetekkel fiatal, 20-30 éves nők az OMFI-ban, és sokaknál kiderült, hogy lévén kozmetikusok, az általuk használt vegyszerek váltották ki a tüneteket. Szintén az utóbbi években figyeltek fel az orvosok arra, hogy egyre több a viszonylag fiatal, harmincas, szilikózisos megbetegedéssel jelentkező fogtechnikus, sőt több esetben egyéni vállalkozó fogtechnikusoknál tüdőátültetést is kellett végezni a visszafordíthatatlan és az idő előrehaladtával súlyosbodó kór miatt. Az is meglepte az orvosokat, hogy a bányászokkal ellentétben esetükben nem 20-30, hanem mindössze 4-5 év alatt alakul ki és jut el igen súlyos fázisba a megbetegedés.