Ahogy arra az elemzők egyöntetűen számítottak 1 százalékos szinten maradt az eurózóna irányadó rátája, és a további jegybanki monetáris beavatkozással kapcsolatban sem hangzott el semmilyen jelzésértékű az ECB barcelonai kamatmeghatározó ülésén. A döntést követő sajtótájékoztatóból kiderült, hogy fel sem merült a kamatvágás ötlete, ahogy a kilépési stratégia sem volt napirenden.

Mario Draghi, az ECB elnöke a márciusi üléshez hasonlóan azt hangsúlyozta, hogy a növekedést övező bizonytalanságok továbbra is fennállnak, miközben az inflációs fronton leghamarabb jövőre lehet elérni a 2 százalékos jegybanki célt, idén már nem. Ugyanakkor nem változtak az árváltozással kapcsolatos várakozások, és az energiaárak miatt megemelkedett jelenleg 2,6 százalékos fogyasztói árindex vállalati profitokra és bérekre gyakorolt hatását a jegybank folyamatosan figyeli.

Kapcsolódó

Beváltotta a reményeket az LTRO

Az európai bankrendszer számára biztosított mintegy ezer milliárd eurós hitelprogrammal (LTRO) kapcsolatban Draghi megismételte, hogy annak reálgazdasági hatásaira még várni kell, ám a hitelkínálati oldalon beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A reálgazdasági hatások elmaradása egyelőre a hitelkeresleti oldal nyomottsága miatt áll fenn, és mivel a gazdasági környezet egyre bizonytalanabb - mondta Draghi - ezért egyes piaci kommentárok szerint a későbbiekben újra szóba kerülhet az ECB valamilyen típusú közbeavatkozása.

Ezzel kapcsolatban elhangzott egy újságírói kérdés, hogy az ECB a fiskális stabilitással szemben az utóbbi időben politikusok által hangoztatott mesterséges gazdaságélénkítő növekedési csomagot támogatná-e. Draghi kitérő válaszában arról beszélt, hogy a fiskális fegyelem és a növekedés nem ellentétes folyamatok, hanem az előbbiből következik az utóbbi, ezért ő azt támogatja. Hozzátéve, hogy 2013 végére a jelenleg 17 ország ellen folyó túlzottdeficit eljárásból 14-en kikerülhetnek.

Válasza feltehetőleg a német aggályok csillapításának szólt, mivel a Bundesbank az egyik legnagyobb befizető az európai jegybanki tranzakciók Target2-es rendszerében, ezért árgus szemmel figyeli az ECB kifizetéseit.

Az LTRO program folytatásának egyébként is lennének súlyos kockázatai, hiszen az ECB mérlege így is rekord 3000 milliárd euróra duzzadt, miközben az európiaci egyensúlytalanságokat csak átmenetileg sikerült enyhíteni, bár Draghi szerint a hatások nem kezdtek eltűnni. Ezért elemzők a későbbiekben inkább a kamatvágásnak adnak esélyt, mint az LTRO3-nak.

Júniusban sok minden eldőlhet

A legfrissebb eurózóna indikátorok szerint messze még a kilábalás (a munkanélküliség rekord szinten, a feldolgozóipari aktivitás pedig rekord mélyben) ezért a júniusi felülvizsgált növekedési és inflációs prognózisnak lehet üzenetértéke azzal kapcsolatban, hogy eszközöl-e újabb lépést a válság enyhítésére az ECB, de Draghi pontosabb prognózist ígért már a következő ülésre is.

A Barcelonai ülésen nem lehetett szó nélkül hagyni a spanyol erőfeszítéseket. Draghi dicsérte Madridot a fiskális fegyelem megtartásáért, viszont nem mondott semmit arra nézve, hogy Spanyolország mikor és hogyan kerül ki az egyre elnyúló recesszióból.