Az Európai Bizottság által javasolt irányelv 40 százalékos célkitűzést határozott meg az alulreprezentált nem képviseletére vonatkozóan a tőzsdén jegyzett vállalatok nem ügyvezető feladatot ellátó igazgatói között, annak érdekében, hogy áttörje azt az úgynevezett "üvegplafont", amely a testület szerint megakadályozza, hogy a tehetséges nők Európa legnagyobb vállalatainak vezető beosztásaiba kerüljenek. Azok a vállalatok, ahol az alulreprezentált nem képviselete alacsonyabb, mint 40 százalék a nem ügyvezető feladatot ellátó igazgatók között, kötelesek lesznek az e pozíciókra történő kinevezéseket az egyes jelöltek képzettségének összehasonlító elemzése alapján, egyértelmű, a nemekre vonatkozóan semleges és félreérthetetlen kritériumok alkalmazásával végezni - olvasható az Európai Bizottság által kiadott közleményben. Azonos képzettség esetén, az alulreprezentált nem részesül elsőbbségben - hangsúlyozza a közlemény.

A javaslat értelémében az alulreprezentált nem legalább 40 százalékos arányának elérésére vonatkozó célkitűzést a nem ügyvezető pozíciók tekintetében 2020-ig, míg az állami vállalatoknak két évvel hamarabb, 2018-ig kell teljesíteniük. A javaslat várhatóan mintegy 5000 olyan tőzsdén jegyzett vállalatra alkalmazandó az Európai Unió területén, amelyek 250 vagy annál több személyt foglalkoztatnak, valamint a globális éves forgalmuk meghaladja az 50 millió eurót.

Jelenleg a férfiaké a nagy többség

Negyven évbe is beletelne

Európa legnagyobb vállalatainál a vezetőtestületekben a női vezetők aránya 13,7 százalék, ami a 2010. évi 11,8 százalékhoz képest minimális javulást mutat. Ezzel az ütemmel további 40 évig tartana, amíg egyáltalán a közelébe kerülnénk annak, hogy a nemek közötti egyensúly a vezetőtestületekben mindkét nem esetében legalább 40 százalék legyen - mutat rá a bizottság. A bizottság szerint számos uniós tagállam megkezdte a vállalatok vezetőtestületeire vonatkozó különböző típusú jogszabály bevezetését: 11 tagállam (Belgium, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Dánia, Finnország, Görögország, Ausztria és Szlovénia) jogi eszközöket vezetett be a nemek közötti egyensúly előmozdítása érdekében a vezetőtestületekben. Közülük nyolcban a jogszabályok kiterjednek az állami vállalatokra is.

Eközben azonban 11 uniós országban nincsenek sem önszabályozó intézkedések, sem hatályos jogszabályok. Ez a jogi széttagoltság viszont az európai egységes piac működésének akadályozását eredményezheti, miután a társasági jog különböző szabályozása és a nemek közötti egyensúllyal kapcsolatos jogszabályok nem teljesítésének szankciói nehézségeket okozhatnak a vállalkozásoknak, és visszatarthatják a vállalatokat a határon túli befektetéstől. A szerdán benyújtott javaslat célja ezért egy uniós szintű keret létrehozása az ilyen pozitív intézkedésekre vonatkozó szabályok tekintetében - olvasható a közleményben.

Az Európai Bizottság szerint a vállalatok vezetőtestületeiben jelenleg az erősebbik nem van többségben: az igazgatótanácsok nem ügyvezető tagjainak 85 százaléka és az ügyvezető tagok 91,1 százaléka férfi, míg a nők 15, illetve 8,9 százalékban képviseltetik magukat. A bizottság a mostani döntés szükségességét azzal indokolja, hogy a heves nyilvános vita és néhány nemzeti és európai szintű önkéntes kezdeményezés ellenére az elmúlt években a helyzet nem nagyon változott: 2003 óta a vezetőtestületekben a nők aránya átlagosan csak évi 0,6 százalékponttal nőtt.

Magyarországon 20 cég lehet érintett

A bizottság tagállamokra lebontott kimutatásai szerint Magyarországon az irányelv nagyjából 20 céget érinthet. A testület megállapítja, hogy jelenleg a Budapesti Értéktőzsde BUX indexében szereplő cégek felügyelő bizottságaiban 5,3 százalék a nők aránya, ami elmarad az unió egészének 13,7 százalékos átlagától. Ez az arány csak Cipruson és Máltán alacsonyabb. (A magyarországi legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalatok vezetőtestületeiben a nők aránya 2010 októberében még 13,6 százalékos volt, ami 2011. októberére 5,3 százalékra esett és 2012 januárjában is ezen a szinten stagnált). A bizottság szerint a női ügyvezető és nem ügyvezető tagok aránya 2012 januárjában 1,4 illetve 5,4 százalék volt a javaslat által célzott nagyvállalatoknál, miközben egyetlen egy női vezérigazgató sem volt. A bizottság továbbá úgy látja, hogy Magyarországon jelenleg semmilyen intézkedés nem segíti a nemek arányának kiegyensúlyozását a felügyelő bizottságokban.

A bizottság a javaslat előterjesztése révén az Európai Parlament azon felhívásaira is reagál, amely - többek között a 2011. július 6-i és 2012. március 13-i állásfoglalásaiban - elsöprő többséggel ismételten sürgette egy, a vállalatok vezetésében a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló jogszabály megalkotását.

Forrás: Európai Bizottság
Kép: Napi grafikonok (A nagyobb képért kattintson!)

 

Reding a tervezet ismertetésekor hangsúlyozta: az Európai Unió az elmúlt több mint 50 évben sikeresnek bizonyult a nemek közötti egyenlőség előmozdításában, a vállalatok vezető testületeiben azonban nem láttak semmilyen előrelépést. A biztos szerint Belgiumban, Franciaországban és Olaszországban - ahol a közelmúltban fogadtak el ilyen jogszabályokat -, az előrehaladás jelei máris kezdenek megmutatkozni, ami azt bizonyítja, hogy a határidőhöz kötött szabályozási intézkedések gyökeres változást érhetnek el.

 

A javaslat főbb elemei:

  • Az irányelv azt a minimális célt tűzi ki, hogy 2020-ig a tőzsdén jegyzett vállalatok vezetőtestületeiben, 2018-ig pedig a tőzsdén jegyzett állami vállalatok vezetőtestületeiben a nem ügyvezető tagok között az alulreprezentált nem aránya elérje a 40 százalékot. A javaslat kiegészítő intézkedéséként magába foglal egy "flexi-kvótát". Ez a tőzsdén jegyzett vállalatokra vonatkozóan olyan kötelezettséget jelent, amelynek keretében saját, egyedi, önszabályozási célokat tűznek ki mindkét nem képviseletére vonatkozóan az ügyvezető igazgatók körében, és amelynek 2020-ig (az állami vállalatok esetében 2018-ig) meg kell felelniük. A vállalatoknak minden évben jelentést kell tenniük az elért haladásról.
  • Az irányelv megteremti a vállalatirányítási követelmények minimális harmonizációját, így a kinevezési döntéseknek az objektív képzettségi kritériumokon kell alapulniuk. A bizottsági közlemény szerint beépített biztosítékok garantálják, hogy az alulreprezentált nem előléptetése nem lesz feltétel nélküli és automatikus. Az Európai Bíróság pozitív intézkedésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban, előnyben kell részesíteni az azonos képzettséggel rendelkező, és az alulreprezentált nemhez tartozó személyeket, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó valamennyi konkrét kritérium objektív mérlegelése a másik nemhez tartozó pályázó felé billenti a mérleget.
    Azok a tagállamok, amelyek már eddig is hatékony rendszerrel rendelkeztek, fenntarthatják azt - derül ki a közleményből -, feltéve hogy rendszerük a javasolt rendszerrel azonos hatékonysággal éri el 2020-ig a nem-ügyvezető igazgatók körében az alulreprezentált nem 40 százalékos jelenlétére vonatkozó célt. A tagállamok továbbá szabadon választhatnak, hogy milyen, a javasolt rendszeren túlmutató intézkedéseket vezetnek be - teszi hozzá a javaslat.
  • A tagállamoknak ugyanakkor megfelelő és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk az irányelvet megsértő vállalatokra vonatkozóan.
  • A 40 százalékos célkitűzés a tőzsdén jegyzett vállalatokra alkalmazandó, gazdasági jelentőségük és ismertségük miatt. A javaslat nem alkalmazandó a kis- és középvállalatokra. A 40 százalékos célkitűzés a nem ügyvezető igazgatói pozíciókra vonatkozik. A közlemény szerint a szabályozás javításának elveivel összhangban az irányelv ideiglenes intézkedés, és 2028-ban lejár.

Állt a bál

A sajtóban csak női kvótaként emlegetett javaslat körül már hetekkel ezelőtt komoly vita alakult ki. Kilenc uniós tagország - köztük Magyarország - levelet írt a bizottságnak, amelyben amellett érvelnek, hogy a nemek egyensúlyának elősegítését nem uniós szintű szabályozással, hanem tagállami szinten kell elősegíteni. Korábbi lapértesülések szerint néhány héttel ezelőtt a bizottságon belül sem volt egyetértés a javaslatról. Az eredetileg októberben bejelenteni tervezett javaslatot ezért csak egy hónappal később véglegesítette a brüsszeli testület.

Reding szerint a tervezet lényege nem változott, csak azért volt szükség több időre, hogy 100 százalékosan meggyőződjenek arról, a javaslat összhangban áll az uniós szerződésekkel és az Európai Unió Bíróságának esetjogával, amelyek következetesen és szigorúan tiltják a diszkriminációt, vagyis a megkülönböztetést.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!