„Napról-napra élőben tapasztalhatjuk meg, hogy a digitális technológia hogyan alakítja át a teljes életünket, így a pénzügyeinket is” – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Huawei Tech4Value ICT Day konferencián.

A digitális versenyben a két nagy játékos továbbra is az Egyesült Államok és Kína, az Európai Unió jelentősen le van maradva. Pont emiatt kulcsfontosságú cél európai és hazai versenyképességi szempontból is a digitalizáció fejlesztése.

Egyre több fintech jelent meg a pénzügyi piacon, Virág Barnabás szerint bár a csata még nem ért véget, jelenleg az látszik, hogy a fintech-kihívást a bankrendszer jól kezelte.

A jegybank becslései szerint 2030-ra az összes banki bevétel 13 százaléka, a bankok piaci érdekeltségének pedig 25 százaléka kötődhet a fintechekhez. A jegybank alelnöke szerint ezzel nincs is probléma, a kérdés sokkal inkább az, hogy önálló vállalatokról beszélünk vagy a hagyományos pénzintézetek tulajdonában lévő entitásokká válnak ezek a modern pénzügyi megoldások.

Digitális érettség tekintetében van még hova fejlődni, ugyanis a régiós országokat figyelve eléggé le vagyunk maradva. A bigtechekre is érdemes figyelmet fordítani, ugyanis a méretgazdaságosság elvét kihasználva az Apple, Google, Amazon vagy például a Meta saját fizetési, pénzügyi technológiákat hoztak létre.

Az elmúlt évben gyors ütemben bővült a digitális pénzforgalom a teljes gazdaságban. Az elektronikus tranzakciók aránya a teljes gazdaságban 2,7-szeresére nőtt, míg a lakossági fogyasztáson belül ezek értéke 2,4-szeresére emelkedett 2015-ről 2022-re.

Az érintőkártyás tranzakciók aránya a bolti kártyás fizetéseken belül 3,3-szorosára emelkedett, az elektronikus számlafizetések aránya ugyanebben az időszakban 2,2-szeresére nőtt.

A számok jól mutatják, hogy javul a magyar bankrendszer digitális képessége.

Adatgazdaságosság

„A nyílt adatelérhetőség jelentősen támogathatná a pénzügyi szektorban a gazdasági növekedést” – húzta alá Virág Barnabás. A jegybank alelnöke példaként említette az online hitelfelvételt, amelyhez kapcsolódóan rengeteg adatbázis már most is digitálisan elérhető (Központi Hitelinformációs Rendszer, energetikai tanúsítványok, központi értékbecslései adatbázis, e-ingatlan nyilvántartás, NAV online keresetkimutatás), amelyeket felhasználva ki kellene dolgozni egy központosított rendszert a folyamat lebonyolításához.

Az OECD szerint az adatok nyilvánosabb használatával 1,5 százalékkal magasabb éves bruttó hazai termék (GDP) érhető el, sőt, ezermilliárdos nagyságrendi GDP-növekmény is elérhető lenne.

A digitalizáció növekedésével sajnos a kibercsalások száma is megugrott az utóbbi években, különösen a koronavírus-járvány alatt. Ez a tendencia egyébként EU-s szinten valamennyi tagállamra jellemző, Magyarország az uniós középmezőnyben van. Ennek oka elsősorban az ügyfelek tájékozatlansága, ezért megnőtt az edukációnak a szerepe.

Az ügyfélélmény és a biztonság nem tud mindig kéz a kézben járni. „Nagyobb tranzakcióknál érdemes inkább az utóbbira helyezni a hangsúlyt” – mondta Virág Barnabás.

Kína vezet

A világszabadalmak 47 százaléka Kínából érkezik, míg az Európai Uniónak mindössze 5 százalékos a részesedése – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. Kiemelte: „hidat kell képeznünk a nemzetek között”.

A július elsejétől induló uniós elnökség a miniszter szerint kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy ezt az alacsony részesedést feljebb tornásszuk.

Olyan felsőoktatásra van szükségünk, amely a nemzetgazdaságot előre viszi, olyan szakmunkásra, akikből kiváló szakemberek lesznek, és olyan felnőttképzésekre, amely folyamatosan megújuló, innovatív tudást biztosít

– hangsúlyozta Hankó Balázs.

Az innováció terén európai szinten a top10-es lista elérését tűzték ki célul, amelyhez a következő célokat mihamarabb el kell érni:

  • duplázni a szabadalmak számát,
  • erősíteni a kutatók számát,
  • javítani a magyar vállalatok innovációs képességét.

Nem csak az egyetemmel számolnak

A tudás-átadó rendszereket 2030-ig jelentősen javítani szükséges. A cél az, hogy egy világ top100-as és három uniós top100-as egyetem legyen, minden magyar fiatal rendelkezzen legalább egy (rész)szakmával, valamint a felnőtt lakosság legalább 70 százaléka vegyen részt piackonform felnőttképzéseken.

„Célunk továbbá, hogy tízből hét gyermek a szakképzést válassza a továbbtanulásként, és közülük minden harmadik szerezzen a szakma után diplomát is” – húzta alá Hankó Balázs, aki arról is beszélt, hogy azt szeretnék, ha a műszaki, természettudomány, informatika, valamint agrár területeken az okleveles technikus képzés legyen a felsőoktatás előszobája.

Az innovációs ráfordításokat 2023-ra hét év alatt megháromszorozták, a vállalati és állami összesen ezer milliárd forint volt a tavalyi évben. Ez nemzetközi összehasonlításban nem túl jó, mindössze harmada az átlagnak.

2023-ban 278 milliárd forintnyi pályázati forrást különítettek el fejlesztési és innovációs projektek támogatására – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter, kiemelve, hogy digitális- és zöld átállásra, valamint az egészséges életmód javítására költenék a pályázati keret túlnyomó részét.

Fábián Gergely ipari és technológiai államtitkár ismertette, két céljuk van a következő néhány évre: egyrészt terjeszteni a gazdaságban az inkluzív technológiát, másrészt minél hatékonyabban kell adminisztrálni a mesterséges intelligencia végrehajtását.

„Az a cél, hogy híd legyünk kelet és nyugat között” – tette hozzá.