Az orosz pénzügyminisztérium és jegybank a múlt héten közölte, hogy csaknem egy év után először újraindítják a devizapiaci intervenciókat, és 54,5 milliárd rubel értékben adnak el jüant (793 millió dollár) az úgynevezett Nemzeti Jóléti Alapból. Az értékesítés január 13-án kezdődött és három hétig tart.

Oroszország az elvileg a rosszabb időszakokra félretett pénzeket kezelő, decemberben még 186,5 milliárd dolláros alapot arra használta, hogy finanszírozza növekvő költségvetési hiányát és stabilizálja a gazdaságot az orosz energiahordozókkal szembeni egyre szigorúbb nyugati szankciók miatti bizonytalan helyzetben. A Kreml nagy arányban támaszkodik a szénhidrogén-eladásokból származó export adójára belföldi kiadásainak finanszírozásában. Ezek meredeken emelkedtek az immár tizenegy hónapja tartó ukrajnai háború következtében.

Beindul az ördögi kör

A Reuters által megkérdezett elemzők szerint azonban a devizaeladások erősítik a rubel árfolyamát, így tovább csökkentik Oroszország rubelben kifejezett bevételeit, mivel az olaj- és gázexportból származó bevételek nagyrészt a dollárban megállapított nemzetközi árakon alapulnak. Ez a folyamat csökkenő exportbevételt eredményez, ami miatt több devizaeladásra lehet szükség az árfolyam megtámasztásához. Ez erősítheti a rubelt és máris bezárult az ördögi kör – áll a hírügynökség összefoglalójában.

Vaszilij Karpunyin, a BCS Express elemzője szerint fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország energiaexportból származó bevételei tovább csökkennek februárban és márciusban, miután a G7-ek árplafonjának következő szakasza – a kőolajtermékekre vonatkozó – február 5-én életbe lép. Jevgenyij Szuvorov, a CentroCreditBank közgazdásza szerint a hiányzó bevétel nagysága akkortól a januári 54,5 milliárd rubeles kiesés két-háromszora is lehet.

Ehhez a devizaeladások növelésére lesz szükség, ami a rubel erősödése révén, tovább ronthatja a tényleges olaj- és gázbevételeket – írták a Rosbank szakértői friss elemzésükben. A rubel idén több mint 4 százalékot erősödött a dollárral szemben.

Az orosz költségvetés hiánya 3300 milliárd rubel volt tavaly, ami a GDP 2,3 százalékának felel meg – ez az egyik legrosszabb teljesítmény Vlagyimir Putyin elnök több mint két évtizeddel ezelőtti hatalomra kerülése óta. Anton Siluanov pénzügyminiszter decemberben azt mondta, hogy az olajárra bevezetett árplafon következtében az idei hiány magasabb lehet a tervezett 2 százaléknál.

Magasabb olajárral terveztek

Az Alfa Bank elemzői eközben úgy látják, elég furcsa, hogy a pénzügyminisztérium a devizaeladások újraindítására készül, miközben állítólag a Kreml is gyengébb rubelt szeretne. Az idei orosz költségvetés az uráli típusú kőolaj hordónkénti 70,10 dolláros árával lett tervezve, úgy, hogy ennek piaci ára jelenleg 50 dollár körül van – emlékeztet az összefoglaló.

Ha az Ural viszonylag alacsony és a rubel viszonylag erős árfolyama megmarad, akkor a költségvetési lyuk felfújódik - mondta Anton Tabakh, az RA Expert vezető közgazdásza.

Az állami tulajdonban lévő Sberbank bank becslése szerint 55 dolláros urali kőolaj és 67 rubel körüli dollárárfolyam mellett az orosz államnak havonta 1,5 milliárd dollárnyi (100 milliárd rubel) devizaállományt piacra dobnia a hiány fedezésére.