Május 20-án tartják 1875 óta a meteorológiai világnapot, akkor egyeztek meg az SI-rendszerről, amely a mértékegységek szabályait tartalmazza. Az idén május 20-án a kilogramm kapott új definíciót.

Az SI-mértékegységek közül a kilogramm volt az utolsó, aminek a számítását nem egy természeti állandóhoz, hanem egy referenciatárgyhoz, a Párizsban őrzött Le Grand Kilohoz viszonyították. Ez azonban meglehetősen pontatlan és nehézkes, ezért tudósok már legalább nyolc éve dolgoznak azon, hogy valamilyen módon tudományos alapokra helyezzék a kilogramm definiálását.

Kapcsolódó

Az új fogalom szerint a kilogramm a másodperc és a méter definíciói alapján leírható, és mivel ezek is fizikai állandókhoz vannak kötve, így bárki előtt ott van az elvi lehetőség arra, hogy meg tudja határozni a kilogrammot.

Kép: Getty Images

Bár az új számítás nem fizikai tárgyhoz köti a kilogrammot, annak alapján mégis elkészült egy minta: ez egy 1 kilós szilíciumgyolyó, amit május 20-án Münchenben mutattak be.

Kép: Getty Images

Nagyné Szilágyi Zsófia, Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztályának vezetője korábban az MTI-nek azt mondta, hogy tavaly Versailles-ban az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián (CGPM) egyhangúlag szavazták meg a változtatást. A kilogrammot a kvantumfizikában ismert Planck-állandó segítségével definiálták újra. Megvalósítása elsősorban egy speciális mérlegen, a Kibble-mérlegen alapszik. Ez hatással volt más mértékegységekre is, így a kelvin, az amper és a mól definíciója is változott.

A mértékegységek azonban ettől nem változnak meg, csak a definíciójuk. Ez a változás jellemzően a méréstudomány művelőit és az alapkutatásokat végzőket érinti (például kvantumtechnológia, nanotechnológia), a gyakorlati életben semmilyen változást nem jelent.