Az EKB közleménye szerint mind a három jegybanki kamattípust megemelte: az alapkamat, amely a mélyponton -0,5 százalék volt, így most 4 százalékos lett. A jegybank közleménye arra utal, hogy ez lehetett az utolsó emelés. A döntés hátteréről Christine Lagarde, az EKB elnöke tartott sajtótájékoztatót.

Lezárulhat az emelési ciklus

Lagarde elmondta, hogy az infláció már csökken, de még mindig túl magas, és túl hosszú ideje az, ezért döntöttek az emelés mellett. Az EKB változtatott inflációs előrejelzésén: az idei 5,6 százalékról jövőre 3,2 százalékra csökken, 2025-ben pedig már csak 2,1 százalék lesz. Az elnök szerint a mostani kamatemelés által kialakított szint már tartósan elég lehet ahhoz, hogy az infláció fokozatosan visszatérjen a jegybanki célhoz, így nem kizárt, hogy ezzel le is zárult a kamatemelési ciklus.

Nem gyors az inflációcsökkenés

A júliusi infláció 5,3 százalék volt az eurózónában, augusztusban nem csökkent tovább az érték, köszönhetően az energiaárak és az élelmiszerárak változásának. A szolgáltatások áremelkedése végre csökkent, ami arra utal, hogy a másodkörös hatások, az inflációs várakozások csökkennek. Az EKB kamatemelései hamar megjelennek a gazdaságában, vagyis erős a monetáris transzmisszió: a hitelek drágulnak, a lakossági betétek kamata emelkedik, bátorítva a megtakarításokat.

Lassuló gazdasági növekedés

Az EKB a gazdasági növekedésre vonatkozó kilátásokon is változtatott, a várható mértékek csökkentek. Idén 0,7 százalékos lesz az eurózóna átlagos gazdasági növekedése, 1 százalék várható 2024-ben és 1,5 százalék 2025-ben. A vártnál lassabb gazdasági növekedés szerepet játszhat abban, hogy egyelőre nem tervez további kamatemelést az EKB. Az eurózóna alapkamata így alacsonyabban tetőzik, mint az amerikai alapkamat, amely már most 5,5 százalék, és még nem biztos, hogy elérte a tetejét. Az USA növekedési kilátásai ugyanakkor lényegesen jobbak, mint az eurózóna esetében.

Árfolyamhatás

A döntés után a dollár árfolyama hirtelen 1 százalékkal emelkedett az euróhoz képest, majd korrekció következett. A folyamat logikusnak tűnik: most úgy tűnik, hogy az euró kamata nem növekszik tovább, vagyis a dollár kamatelőnye megmarad, esetleg még növekszik is, ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed még kamatemelés mellett döntene.