Kazahsztán 55 milliárd dolláros állami vagyonalapja igazán sokat tett az országért, amikor segített annak átvészelni 2009-ben a globális pénzügyi válságot, vagy amikor megfelelő forrásokat biztosított azért, hogy pályázzanak a 2022-es téli olimpia megrendezésére. Azonban az olajárak összeomlása érzékenyen érintette az alapot, történetében először 1,5 milliárd dolláros hitelfelvételre kényszerült, amikor az egyik készpénzhiányos érdekeltségének segítséget kellett nyújtania egy balul elsült olajipari beruházáshoz - írja összefoglaló elemzésében a Wall Street Journal.

Az olajtársaságunk jövedelemforrásainak jelentős részét elveszítette, s jelenleg megpróbálunk alkalmazkodni a megváltozott helyzethez - mondta az üggyel kapcsolatban Umirzak Sukejev, az alap vezérigazgatója.

Hatalmasra duzzadt a vagyon

A Samruk nevű kazah állami vagyonalap nem az egyetlen, amelynek egyre szaporodó problémákkal kell szembenéznie. Az elmúlt években hihetetlen mértékben megnőtt világszerte az állami vagyonalapok száma, létrehozásukat az olajárak viszonylagos stabilitása is fűtötte. Egyre több ország vezetése érezte - elsősorban az olajexportőrök között-, hogy szükség van ezekre a gazdasági növekedés fenntartása, a megtermelt vagyon külföldi befektetése és a politikai befolyás növelése érdekében.

Az újabb alapok között volt például Ghána és Angola alapja, de nem csak afrikai, hanem sok ázsiai országban is létrehoztak hasonló szervezeteket, például Malajzia az 1Malaysia Developmnet Bhd-t (1MBd).

A Sovereign Wealth Fund Institute, az ilyen alapokat tanulmányozó szervezet becslései szerint az állami vagyonalapok által kezelt vagyon értéke mára elérte a 7200 milliárd dollárt (ez több, mint a Fed mérlegfőösszegének a másfélszerese). Ez az összeg a 2007-es kétszerese, és a JPMorgan számítása szerint több, mint amennyit a világ összes hedge-fundja és magántőke-alapja kezel. Az intézet által követett alapok száma ebben az időszakban 44 százalékkal, 79-re emelkedett, s a vagyon mintegy 60 százaléka olyan alapokban van, amelyek elsősorban országuk energiahordozó exportjától függnek.

Sok helyütt nem csak a nyersanyagexportból származó jövedelmeket, de az adott ország devizatartalékait is a vagyonalapok kezelik.

Most jönnek a bajok

A probléma a tavaly nyáron elkezdődött olajárzuhanással kezdődött. Néhány alap eszközállománya elkezdett csökkenni, s sok esetében az adott ország kormányzata nyúlt hozzá a megtakarításokhoz, hogy ellensúlyozza az olajexportból származó jövedelmek visszaesését. Ez arra kényszeríthet egyes alapokat, hogy hitelt vegyenek fel, vagy eladjanak eszközeikből, s mindezt egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi piacok amúgy is instabilabbak.

A lap szerint például Szaúd-Arábia jegybankja - amely részben hasonló funkciókat lát el, mint egy állami vagyonalap, jelentős tartalékokat kezel és világszerte a befektetések széles skálájával rendelkezik - idén több milliárd dollárnyi külföldi eszközt adott el. A világ legnagyobb vagyonalapjával rendelkező Norvégia pedig bejelentette, hogy történetében először nem befizetnek, hanem pénzt vesznek ki abból 2016-ban.

Nem tudjuk, mit válthat ki

Adnan Mazarei, az IMF közel-keleti és közép-ázsiai részlegének helyettes vezetője szerint a legnagyobb probléma, hogy az alapok olyan időszakban kénytelenek eladni, amikor amúgy is számos probléma van a világ tőkepiacain. Az egyik ilyen, hogy még a világ legnagyobb forgalmú piacain, mint például az amerikai, vagy a német államkötvények piacán drasztikus is likviditáscsökkenést lehetett tapasztalni az elmúlt időszakban. Egy ilyen helyzetben érkező nagyobb eladási megbízás pedig nagy ármozgásokat idézhet elő. Senki sem tudja mekkorát, de a veszély valós - tette hozzá.

A bizonytalanságot növeli, hogy számos alap nem közli pontosan a kezelt vagyon nagyságát, a befektetéseit, s az általa követett befektetési stratégiát sem. Így nem tudni pontosan, mekkora kockázatot jelentenek a világ pénzügyi rendszereinek stabilitására. Míg a többi nagy intézményi befektető reakciói sokszor kiszámíthatóak, az állami vagyonalapok vakfoltot jelentenek ebből a szempontból.

A bázeli székhelyű Financial Stability Board elemzői jelenleg vizsgálják azt, hogy ezen alapoknak melyek a gyenge pontjaik, amelyek veszélyeztethetik a globális pénzügyi rendszer stabilitását.

A vagyonalapok közül sok eszközeit alacsony kockázatú, rendkívül likvid eszközökben tartja. Azonban a vagyon egyre csak növekedett, a hozamok világszerte estek, így néhány közülük elkezdett befektetni kevésbé likvid eszközökbe, s ezek aránya egyre csak növekedett az elmúlt években. Ingatlanokat vásároltak, meghatározó részesedést vásároltak nagyvállalatokban, s egyéb nehezen értékesíthető eszközöket halmoztak fel. Eközben elkezdtek hiteleket is felvenni. A Dealogic adatai alapján a Wall Street Journal úgy számolta, hogy 2007 óta az állami vagyonalapok összesen 100 milliárd dollár értékben vettek fel hitelt. A hitel kétharmadát olyan országok vagyonalapjai vették fel, amelyek elsősorban olajexportőrök, mint például Bahrein, vagy Kazahsztán.

Gyorsulnak az eladások, felnyomhatják a hozamokat

Az Aberdeen Asset Management szakértője, Martin Gilbert szerint nehéz év lehet 2016. Azok az országok, amelyek 20 éven keresztül halmozták fel tartalékaikat, most elkezdenek hozzányúlni azokhoz. Morgan Stanley becslése szerint a szeptember végével záruló fél évben az állami vagyonalapok összesen 100 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a legnagyobb alapkezelők által felügyelt portfóliókból.

A Szaúd-Arábiai monetáris hatóság felügyelete alatt álló eszközök összértéke október végéig egy év alatt 13 százalékkal, 647 milliárd dollárra csökkent. Csak Európában a Nasdaq becslései szerint 2 milliárd dollárnyi részvényt adtak el idén. Dél-Koreában, ahol a tőzsdei társaságok tulajdonosi struktúráját a megszokottnál is szigorúbban ellenőrzik, hat hónap alatt 3,1 milliárd dollár értékben adtak el részvényeket a szaúdiak.

Ezek persze a teljes tőzsdei kapitalizációkat tekintve sem nagy összegek, azonban az IMF-nek más félelmei vannak. Szerintük az olajáresés miatt megváltozik az állami vagyonalapok vagyonfelhalmozása, s ez azonnali, közvetlen hatással van a pénzpiacokra.

A Fed közgazdászainak egy korábbi számítása szerint ha havi szinten 100 milliárd dollárral csökken az Amerikában befektetett külföldi tőke mennyisége, az 0,4-0,6 százalékkal tolja feljebb az amerikai államkötvény hozamokat.

A valós veszély megbecsülésekor a már említett problémába ütköznek a szakértők, ezen alapok többségét sok mindennek lehet nevezni, csak transzparensnek nem. Hiába vannak olyan országok és vagyonalapok, amelyek szorgalmazzák az Állami Vagyonalapok Nemzetközi Fórumán az egységes adatszolgáltatás, irányítási elvek és kockázatkezelés felvállalását, számos tag erre nem hajlandó. Ennek megvan az oka.

A vagyonmegőrzés csak álca, fontosabb a politika

Az állami vagyonalapokkal az egyik legnagyobb probléma ugyanis, hogy a hagyományos intézményi befektetőkkel szemben - amelyek csak a folyamatos kedvező hozam kitermelésében érdekeltek -, ezek politikai befolyás alatt állnak - írja a lap. Többségük kormányzati befolyás alatt áll, jobb esetben kormányuk gazdasági, rosszabb esetben politikai, diplomácia céljait is kiszolgálja.

Az ezzel kapcsolatos félelmek a pénzügyi válság előtt voltak a leginkább érezhetőek, mostanra fordult valamelyest a helyzet, s úgy tűnik ezek a befektetők is inkább a tőkéjüket védenék, s a hozamokra hajtanak. Vagy mégsem. A lap szerint például az Orosz közvetlen befektetési alap nyári konferenciáján számos ország állami vagyonalapja vett részt, s sokan döntöttek közülük újabb oroszországi befektetésekről az amerikai és európai szankciók ellenére is. A 10 milliárd dolláros tőkével létrehozott alap feladata, hogy a külföldi befektetőkkel együtt fektessen be az orosz gazdaság egyes szektoraiba, s azok oroszországi befektetéseinél egyéb módon is segédkezzen.

Az eseményhez tartozott egy Putyin elnök által szervezett vacsora is, az asztalnál helyet foglaltak Kína, Abu Dhabi, Katar, Bahrein, Dél-Korea, Irán, Franciaország és Olaszország képviselői. Új vendégként a szaúdi védelmi miniszter is megjelent, aki bejelentette, országa a következő években 10 milliárd dollár értékben fektet be az orosz gazdaságba. Persze nem politikai, hanem szigorúan gazdasági alapon, szerinte ugyanis az orosz gazdaságban most kiemelkedően jó hozamokat lehet elérni...