Nyílik az olló: így gyarapodott az uniós kereskedelem Ukrajnával a háború fénytörésében

Az Európai Unió 2024 folyamán 42,8 milliárd euró értékben exportált Ukrajnába, s 24,5 milliárd eurónyi árut importált onnan, és ez 18,3 milliárd eurós kereskedelmi többletet eredményezett a hazánkat is magába olvasztó unió javára – ez derül ki az Eurostat napokban közzétett adatkészletéből.

Amint az az alábbiakból is látható, a geopolitika csatatere a termékkereskedelem fennálló képletét is alaposan átrendezte a háború sújtotta ország és a kontinens viszonylatában.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Az EU statisztikai hivatala nyomán 2023-hoz képest ez az export (39,1 milliárd euró) esetében 9,4 százalékos pluszt, az importnál (22,8 milliárd euró) pedig kereken 7 százalékos növekedést jelentett. Tehát az amúgy is nagyobb volumenű exportadat egy év alatt tovább duzzadt az importmennyiséghez mérten.

Így a 16,2 milliárd eurós többlet ismeretében azt is kijelenthetjük, hogy 

a tavalyi évet látva nyílik az a bizonyos olló, már ami az arányok egymástól való távolodását illeti a külkereskedelmi mérlegben.

Noha ez az EU számára pozitív mérleget jelent, Ukrajna szempontjából kereskedelmi deficit rajzolódik ki. Ez azért is nyom sokat a latba, mert a 27 tagállamot (köztük Magyarországot) magába foglaló unió számít Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnerének.

Az eurostatos adatsorból arra is fény derül, hogy tavaly az Ukrajnába szánt fő exporttermékek körét az ásványi tüzelőanyagok alkották 6,8 milliárd eurós értékben, majd az elektromos gépek (4,3 milliárd euró) és a gépek (4,2 milliárd euró). 2021-hez képest az ásványi tüzelőanyagok exportja nőtt a legnagyobb mértékben (4,1 milliárd euróval), mivel Ukrajna korábbi oroszországi és fehéroroszországi importja visszaesett, s azt részben az EU-ból származó import váltotta fel.

A 2024-ben Ukrajnából importált főbb termékcsoportok közé olyan mezőgazdasági termékek tartoztak, mint a gabonafélék 4,4 milliárd eurónyi értékben, az állati vagy növényi zsírok és olajok (3,1 milliárd euró), valamint az olajos magvak és kapcsolódó árucikkek (2,5 milliárd euró). 2021-hez képest az EU-ba behozott gabonafélék importja 2,7 milliárd euróval, az állati vagy növényi zsírok és olajok importja 1 milliárd euróval, az olajos magvak és kapcsolódó termékeké pedig 1,1 milliárd euróval emelkedett.

A háború felbolydította az egyenletet

Az Eurostat adatai alapján 2021-ben az EU Ukrajnával folytatott árukereskedelme 28,3 milliárd eurót tett ki exportban és 24 milliárd eurót importban. Bár az Ukrajnából érkező uniós import erőteljesen, 62 százalékkal megugrott 2011 és 2021 között, az orosz-ukrán háború kitörésével felborult a korábbi növekedési tendencia. Az EU Ukrajnába irányuló exportja szintén nőtt, 36 százalékkal 2021 előtti évtizedben, noha nem olyan gyorsan, mint az import.

2022-ben, Oroszország Ukrajna elleni inváziójának évében jelentős megtorpanás érhető tetten, mivel az uniós export 27,6 milliárd eurón, míg az import 30,1 milliárd eurós szinten állt. Ezzel a kereskedelmi mérleg az előző évben mért 4,3 milliárdról 2,4 milliárd euróra mérséklődött.

Ami szembetűnő a trendeket figyelve, hogy

2022 és 2023 között rendkívüli ütemben, mintegy 30 százalékkal meglódult az Ukrajnába irányuló EU-s export euróban kifejezett volumene. Ugyanezen egy év során azonban több mint 17 százalékkal visszazuhant az uniós import a megtámadott országból.

Láthatóan a katonailag védekező szerepbe kényszerült állam a gazdaság frontján is komoly nemzetközi kitettségbe került. Mi a helyzet viszont Ukrajnával tágabb kontextusban?

Biztató jelek körvonalazódnak a geopolitika színpadán

Ismert, az orosz-ukrán háború harmadik évét is túllépve Oroszország katonai fölényt könyvelhetett el, de a harcok elhúzódása egyik félnek sem kedvezett, nemhogy ténylegesen prosperált volna belőle. Ukrajna továbbra is jelentős külföldi támogatást kap, de Donald Trump elnöki székbe jutásával az amerikai segítség bizonytalansága kihívás elé állította Kijevet. A felek közötti tárgyalások lehetősége már egy ideje formálódott Moszkvával, de a rendezés feltételei nagyon sokáig igen messze álltak egymástól, sőt a gyökeresen eltérő álláspontok gyakran befagyni látszottak. A törésektől sem mentes orosz gazdaság meglepően ellenállónak bizonyult a nemzetközi szankciók ellenére. Az ukrán társadalom a gazdasági viszontagságok közepette nehezen viseli a háborút, de az önvédelem szándéka is töretlen.

Oroszországra a háborús kiadások egészen komoly terhet róttak állami szinten, miközben Ukrajnában a gazdaság mellett az infrastruktúra is súlyosan károsodott, és előbbi jelentős külső támogatásra szorul. Mindkét fél gazdasági mozgástere rendkívül korlátozottá vált.

Az elmúlt napok eseményei azonban drámai fordulatot sejtetnek: Vlagyimir Putyin vasárnap hajnalban ugyanis azt javasolta Ukrajnának, hogy előfeltételek nélkül indítsák újra a közvetlen tárgyalásokat. Az orosz elnök indítványának értelmében a tárgyalások május 15-én kezdődhetnének meg Isztambulban.

Erre reagálva a több európai politikai vezetővel együtt az ukrán fővárosban tartózkodó Volodimir Zelenszkij még aznap rábólintott Putyin javaslatára, ezzel teret engedve egy merőben új fejezetnek. Noha az ukrán elnök kész a találkozóra, a béketárgyalások megindításának így is ára lehet. Az orosz elnök külpolitikai tanácsadója leszögezte, az ukrajnai háború „rendezési tárgyalásain” szerinte figyelembe kell venni a 2022-ben megszakított tárgyalások eredményeit és a terepen kialakult valós helyzetet.

Zelenszkij később, vasárnap este bejelentette: a héten Törökországba utazik, hogy találkozzon Putyinnal, és megvitassák a konfliktus lezárásához szükséges diplomáciai alapokat. Az államfő jelezte, még akkor is elmegy a legnépesebb török városba, ha az orosz hatóságok addig nem hajlandóak fegyverszünetet kötni, bár elvárja, hogy Oroszország beleegyezzen egy „teljes és tartós” tűzszünetbe. Az ásványkincs-megállapodást Ukrajna újjáépítéséért Zelenszkijjel megkötő Trump 30 napos feltétel nélküli tűzszünetet követelt a két hadviselő országtól.

Amennyiben a találkozó létrejöttét siker koronázza, az orosz-ukrán háború több mint három évvel ezelőtti kezdete óta ez lesz az első alkalom, hogy Putyin és Zelenszkij személyesen találkozik egymással. 

Mindeközben a Trump által a kínai termékekre kivetett horrorvámok terén is nyugvóponti helyzet alakult ki: az Egyesült Államok és Kína tárgyaló delegációi bejelentették, hogy megállapodtak a kölcsönös vámok ideiglenes csökkentéséről, ezáltal törekedve a globális kilátásokat megzavaró és a pénzügyi piacokat feszültté tevő kereskedelmi háború lezárására. Eszerint egy 90 napos vámszünetben maradtak a felek, akik abban is dűlőre jutottak, hogy amerikai szempontból 10 százalékra, míg a kínaiak számára 30 százalékra enyhülnek a vámok.