Messze nincs kolbászból a kerítés a sógoroknál, ahol a jó pénz ígérete miatt nyaranta nagy vonzereje van a mezőgazdasági munkáknak: idén is több száz magyart dolgoztatnak az osztrák földeken, ahol azonban a körülmények enyhén szólva sem ideálisak – derül ki egy friss, ausztriai riportból. 

Ebben kizsákmányolásról, visszaélésekről, 10-12 órában a tűző napon végzett munkáról és elcsalt fizetésekről írnak, miközben a nyelvi akadályok, a kiszolgáltatottság miatt a napszámosok jogait a törvény sem tudja védeni.

Közvetítők, szociális csalások, halál az út szélén 

Az agráriumban jellemző, rossz munkakörülmények nemcsak osztrák jelenség: az ottani Profil magazin riportja felidézi Satnam Singh indiai aratómunkás tavalyi történetét, ami bejárta a világot. Az egyik olaszországi zöldségföldön dolgozó férfit a munkaadója hagyta meghalni az út szélén, miután egy munkahelyi balesetben elvágta a karját.

Az extrém eset ugyan a jéghegy csúcsa, de érzékelteti az elvadult állapotokat.

Az Osztrák Statisztikai Hivatal már felmérte, hogy nyugati szomszédunkban évente körülbelül 50 ezer ember dolgozik szabálytalanul a mezőgazdaságban, ebből több mint háromezren nyaranta, idénymunkásként – számolt a Wiener Zeitung.

A szezonális dolgozókat – többségében magyarokat, románokat, szerbeket – munkaerő-közvetítő cégek toborozzák a földekre, és azok emberei felügyelik és fizetik a munkát is, illetve tartják a kapcsolatot a megbízóval – ez pedig önmagában visszás helyzeteket teremt, főként a jelentkezők hiányos nyelvtudása és naivsága miatt.

Közönséges zsálya vagy salvia officinalis, egy évelő és örökzöld növény vágása.
Közönséges zsálya vagy salvia officinalis, egy évelő és örökzöld növény vágása.

A munkaerő-kölcsönző cég bevonása széles körben elterjedt modell, amelyet egyes esetekben

szociális csalásokra, adóelkerülésre is használnak

– mondta Christoph Frühstück szakszervezeti képviselő a lapnak, hozzátéve: az érdekvédők sem tehetnek semmit a kialakult rendszer ellen, mivel az igazságtalan bánásmód miatt

maguk az érintettek nem mernek bírósághoz fordulni. 

Törvénysértő fizetések, hiányzó illemhely és nyelvtudás 

A betakarítók nyúzottak, nem viselnek munkaruhát, hanem piszkos, utcai viseletben dolgoznak naphosszat, legtöbbjük nagyon vékony – írják, kiemelve, hogy a helyszíni szemlék során mellékhelyiséget sem találtak egyik ausztriai munkaterületen sem, pedig ahhoz a törvény szerint a munkásoknak a földeken is joguk van.

De erről mit sem tudnak a külföldről jött, „olcsó” alkalmazottak, mivel jellemzően

nem beszélnek németül, és nem értik, amikor érkezéskor tájékoztatják őket

– már ha ez egyáltalán megtörténik. 

A riportban a fizetésekről is szó esik.

Egy burgenlandi epertermelő biogazdaságban például az aratómunkások a reggel 6-tól délután 2-ig tartó műszakban óránként hat eurót (~ 2400 forintot) keresnek, zsebbe, ami a lap szerint illegális és túl kevés.

A vonatkozó kollektív szerződés szerint ugyanis – függően attól, hogy szerződéses munkavállalók, vagy idényfoglalkoztatottak – legalább bruttó 13,59 euró, illetve 10,50 euró (majdnem 5500/több mint 4200 forint) órabért kellene kapniuk. Ez nyolc órás munkaidővel, minimum nettó 8,70 euróval számolva törvényesen 28 ezer forint napi keresetet jelentene.

Ez az a jogszerű összeg, amellyel csábítják a szezonális jelentkezőket, amit aztán az érintettek mégsem kapnak kézhez – mutatnak rá az érdekvédők. 

Sokaknak fogalma nincs arról, mennyiért dolgoznak

Egy marchfeldi spárgaföldön pedig a spárgaszedőket darabbérben fizetik – körülbelül 70 centet kapnak kilogrammonként.

Ez azt jelenti, hogy az igazán csábító, 20 eurós órabérhez óránként 28,5 kilogramm spárgát kellene betakarítani – nyilatkozta Gondos Emőke, a  2014-ben indított Sezonieri szakszervezeti kampány aktivistája, aki magyarul és románul beszél a munkásokkal. A kampány célja, hogy támogassa a kiszolgáltatott embereket a jogtalanságokkal szemben, bár a közvetítők nem látják őket szívesen a környéken. 

A riportban egy csoport magyar nyugdíjast is találtak az egyik mezőn, mellettük egy olyan fiatalember is dolgozott, akinek ez az első szezonja Ausztriában.

Mint elmondta,

nem tudják pontosan, hogy kinek dolgoznak, és azt sem, mennyit fognak keresni. 

Mivel nincs munkaszerződésük, de naponta 10 órát dolgoznak a nyári forróságban, és hasonlóképp voltak a szomszédos cukorrépaföld munkásai is.

Kapcsolódó